Dr. Dávid Ferenc: Szomorú jelen, bizonytalan jövő
A Központi Statisztikai Hivatal által közölt legfrissebb - az ipari termelés és kiskereskedelmi forgalom volumenére vonatkozó adatok – „fekete péntekké” változtatták az egyébként derűsen induló május 5-ét. Harcedzett közgazdászként is megrázó volt olvasnom a KSH Gyorstájékoztatóját, amely nyugtalanságra okot adó számsorokat tartalmaz.
Kezdjük mindjárt az iparral, a nyers (előzetes) adatok közlésével. 2023. márciusában az ipari termelés volumene 4,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, ez az érték 2023. március/2022. március összevetésének elkeserítő eredménye. (Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,0%-kal mérséklődött.) Ugyanez a mérőszám januárban és februárban egyaránt 4,6-4,6 százalékos visszaesést mutatott, tehát a mélyrepülés folytatódott. A „hurráoptimista” kormányzati hírnökök a zuhanást bizonyára úgy fogják hamisan kommentálni, hogy megindult a gazdaság felívelése, hiszen már nem mínusz 4,6 % a szűkülés mértéke, hanem „csak” 4,1 %. Nekik azt üzenem, hogy nézzék meg a negyedéves összehasonlítást is (2023. I. negyedév/2022. I. negyedév) és rögtön kijózanodnak: a termelés az év első három hónapjában 3,1%-kal kisebb volt, mint 2022. azonos időszakában, tehát nem egyhónapos „kilengésről” van szó. A termelés csökkenéséhez a feldolgozóipari alágak többsége járult hozzá. Eltelt az év első három hónapja, és ez idő alatt a magyar ipar ájult állapotban földre került, de Magyarország kormánya mindezek ellenére konok módon kitart az idei 1,5 százalékos gazdasági növekedés hirdetése mellett. Jól látható, hogy ilyen ipari teljesítés mellett nagyon örülhetünk majd egy szerény 0,4-0,6 százalékos GDP növekedésnek is, de sajnos az sem kizárt, hogy éves viszonylatban gazdasági visszaeséssel (recesszióval) kell számolnunk. Szomorú jelen, bizonytalan jövő.
Túllendülve az ipari traumán, rátérek a lakosság mindennapjait közvetlenül érintő bolti kiskereskedelmi forgalom volumenének (mennyiségének) alakulására, Ha az ipar helyzete elkeserítőnek minősíthető, akkor a bolti kiskereskedelem volumen-indexére csak az mondható, hogy tragikus. 2023. márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 12,6 %, naptárhatástól megtisztítva 13,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest (2023, március/2022. március). Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 10,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 29,3%-kal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Itt aztán végképp nem lehet mellébeszélni: a január mínusz 4,5 százalék februárra mínusz 10,1 százalékra romlott és március hónapra még ezen a számon is sikerült rontani, hiszen a legújabb mérés már 13,1 százalékos visszaesést mutat. Viharos gyorsasággal romlik a lakosság fizetőképesség, ami nem meglepő, hiszen a társadalom jelentős részének reáljövedelme érzékelhetően mérséklődött és a 25 százalék feletti pénzromlási ütem kegyetlenül kiürítette az alacsony munkabérű dolgozók és a kisnyugdíjasok pénztárcáját. A központi hatalom tisztségviselőit azonban ez egyáltalán nem rendíti meg, mivel a korábban „eltapsolt” milliárdokat - a magas áfa és jövedéki adóbevételekkel, illetve az ágazati különadókkal – kíméletlenül visszaveszik a lakosságtól és a versenyszféra vállalkozóitól. Veszít itt mindenki; az egyetlen nyertes a társadalmi befizetéseket átláthatatlan módon és igazságtalanul újra osztó állam és közpénzből kitartott érdekköre.
Vágtatótó infláció, hanyatló ipari termelés, csökkenő lakossági fogyasztás, szűkülő lakáspiac, kínzó nyugdíj – és bérviszonyok. Sokak szerint május az év legszebb hónapja, bevallom, eddig én is így gondoltam. A KSH május 5-én közzétett adatai magyarok millióinak vehette el napsugaras és bizakodó jókedvét, hiszen egyre mélyülő gazdasági-társadalmi krízis szemtanúi és áldozatai vagyunk. A jó idő ellenére komor felhők gyülekeznek az égen. Vihar lesz?
