A Demokratikus Koalíció tovább harcol az európai minimálbér bevezetése mellett - Az Európai Bizottság is bennünket támogat!
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, az Európai Parlament alelnöke tartott hétfőn sajtótájékoztatót a DK két szakpolitikusával, Nemes Gáborral és Dávid Ferenccel az európai minimálbér bevezetésének lehetőségeiről.
Dobrev Klára elmondta, az ügyben az Európai Bizottság is támogatja a párt kezdeményezését, ezért konzultációt indítanak az Uniós tagállamaiban. “Az Európai Bizottság olyannyira komolyan vette kezdeményezésünket, hogy konzultációt indít az európai minimálbér bevezetésének lehetőségeiről. Ez a konzultáció hat hétig fog tartani, és az uniós tagállamok partnerszervezetei vesznek részt benne. Azért hatalmas dolog az Európai Unió és az uniós intézmények, mert itt - Magyarországgal ellentétben - nem élből elvetik a kezdeményezéseket, hanem mérlegelik, foglalkoznak vele, kikérik róla a véleményeket.” - mondta az EP-alelnöke.
Dobrev Klára ismertette: konzultáció kérdéseit elküldte az 5 szakszervezeti konföderációnak, 47 szakszervezetnek, 12 kamarának, 17 ipartestületnek valamint 8 kutatóintézetnek. “Magyarországon egyre jobban eluralkodik a szegénység, azt szeretnénk elérni, hogy az EU úgy szabályozza a minimálbért az egyes országokban, hogy az ne legyen alacsonyabb, mint az ottani megélhetés minimális költsége. Garantálni kell, hogy minden európai meg tudjon élni a munkájából, és mivel a magyar kormányt ez nem érdekli, nekünk kell gondoskodni a feltételek megteremtéséről.” - hangsúlyozta az ügy fontosságát az EP-képviselő.
Dávid Ferenc és Nemes Gábor, a DK szakpolitikusai is megerősítették, hogy minden tagállamban, így Magyarországon is szükség van hasonló konzultációkra a tagállami keretek között működő hasonló szervezetekkel.
“Az európai minimálbér bevezetése egy olyan mérföldkő lehetne az országunk életében, ami segíthetne kikapaszkodni a leszakadók csapatából. MIndehhez természetesen széles körű konzultációra van szükség, hogy a minimálbér bevezetése fenntartható, átlátható és kiszámítható legyen minden tagállamban, így Magyarországon is.” - mondta a DK szakpolitikusa.
A sajtótájékoztatón ismertették a konzultációs kérdéseket is:
1. A jelenlegi elképzelések szerint a minimálbérre vonatkozó európai szabályozás országonként az áltagkereset arányában határozza meg a minimálbért. Elfogadható-e ez a szabályozás? Megfelelő-e az az elképzelés, amelyik az átlagkereset 60%-ban húzná meg a nemzeti minimálbér legalacsonyabb összegét?
2. Szükség van-e emellett egy egységes európai létminimum számítási módszer megállapítására, és az ennek alapján számolt nemzeti létminimumokat is figyelembe kell-e venni a minimálbér meghatározásánál?
3. A kialakuló rendszerben milyen módon lehet megerősíteni a nemzeti és ágazati szintű érdekegyeztetés rendszerét? Hogyan lehet megakadályozni, hogy egységes szabályozás lefelé nivellálja az egyes ágazatokban a dolgozóknak kedvezőbb feltételeket teremtő kollektív szerződéseket?
4. A szabályozásnak figyelembe kell-e e vennie az eltérő adórendszerek hatásait? Bruttó vagy nettó szabályozásra van szükség?
5. Szükség van-e európai szabályozásra a szakképzett bérminimum, és esetleg egy diplomás bérminimum esetében is?
6. Az európai minimálbér bevezetésével várható bérfeszültségek (bértorlódás) elkerülésére milyen megoldásokat javasolnak?
7. Magyarországon a különböző régiókban eltérő a bérszínvonal. Az európai minimálbér bevezetése ennek tompítását segíti, vagy további feszültséget generál? Milyen megoldásokat javasolnak?
8. Milyen uniós és hazai gazdaságpolitikai intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a szabályozás ne rontsa a magyar gazdaság EU-n belüli versenyképességét?
9. A szakszervezetek és munkaadók milyen intézményi formában történő bevonására lenne szükség ahhoz, hogy az európai minimálbér bevezetése zökkenőmentesen történjen? Mekkora átmeneti időszakot látnak szükségesnek?
