Az Alkotmánybírósághoz fordult az ellenzék a földforgalmi törvény módosítása miatt
Budapest, 2019. február 22., péntek (MTI) - Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordultak a földforgalmi törvény decemberi módosítása miatt az ellenzéki pártok pénteken.
Harangozó Gábor, az MSZP elnökségi tagja Budapesten, az Ab I. kerületi épülete előtt tartott sajtótájékoztatón úgy értékelt: a Fidesz nemcsak a munkásokat akarja rabszolgasorba kényszeríteni, hanem a vidéken élő embereket is kiszolgáltatott helyzetbe akarja hozni.
Hozzátette: a földforgalmi törvény december 12-i módosításával 1,5 millió tulajdonos földjét értékelték le.
Kifejtette, a Fidesz most már nemcsak az állami földeket akarja a fideszes haveroknak átjátszani, hanem a magánkézben lévő földek eladásába is bele akar szólni: meg akarja mondani, hogy egy adott földet a tulajdonosa kinek és mennyiért adhat el.
Az adásvételbe ráadásul beleszólási jogot kapott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is, amelynek vezetőségét törvénytelenül választották meg - mondta.
Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője közölte, az agrárkamara nem független, 19 megyei vezetője közül 17 fideszes pártpolitikus.
Szerinte a jövőben úgy fog működni a megyei agrárkamara, hogy az elnök "a haverjainak egy SMS-t körbe dob és egyfajta véleménynyilvánító, küldöttgyűlésnek álcázott semmin keresztül komoly döntéseket hoznak". Ez egy demokráciában elfogadhatatlan, ez inkább feudalizmus - hangoztatta, sürgetve a kamarai rendszer megújítását.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője azt kérte, az Ab "ne fideszes pártkatonák gyülekezeteként" működjön ebben az ügyben. Javasolta, hogy a gazdatársadalom mozduljon meg. Volt már rá példa, hogy traktorok indultak el Budapestre, ennek lehetőségét se vessék el - jegyezte meg.
Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese kiemelte, hogy a december 12-i parlamenti ülésen szabálytalanul fogadták el a törvényt. Az Ab eddig következetes volt: eljárásjogi hibák miatt mindig "visszadobta" a törvényeket - mondta.
Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője úgy látta, a törvénymódosítással a Fidesz elárulta a magyar vidéket, a magyar gazdákat. A jogszabály "tüzes vas", amivel kikényszeríthetik a Fideszhez közel álló üzleti körök a gazdáktól, hogy kedvezőtlen feltételekkel váljanak meg a földjeiktől - közölte.
Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő szerint a földforgalmi törvény módosítása sérti a tulajdon, a magánélet szentségét és nem biztosítja a jogorvoslat jogát. Hozzátette: a pártállami időket idézi, hogy az agrárkamara határoz a tulajdonos helyett arról, milyen áron értékesíthető a föld. Ha bíróságra kerülnének az ügyek, akkor ott nem írhatnák felül a kamara döntését, mindössze új eljárást kezdeményezhetnének - magyarázta.
Az Országgyűlés tavaly december 12-i ülésén fogadta el a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő törvénymódosításokat, amelynek értelmében az agrárkamara területi szervei foglalnak állást a földadásvételi szerződésekről, a kialkudott ár megítélésekor pedig figyelembe kell venni a föld jövedelemtermelő képességét is. Az ülésnapon az ellenzék obstrukcióval próbálta megakadályozni a parlamenti szavazásokat a munka törvénykönyve túlórával kapcsolatos szabályainak változtatása miatt.
Volt kérdés az antiszemitizmusról és a jobbikos Jakab Péter korábbi kijelentéseiről. Magyar Zoltán közölte, minden ezzel kapcsolatos tudnivalót már elmondott a Jobbik.
Csárdi Antal azt mondta, ezek a kérdések semmilyen más célt nem szolgálnak, minthogy eltereljék a figyelmet az állampolgárok problémáinak megoldására tett ellenzéki javaslatokról.
A sajtótájékoztató végén a politikusok bevitték beadványukat az Ab-re, de nem tudták leadni, mert péntek délután ott már nem volt ügyfélfogadás. Harangozó Gábor az MTI-nek azt mondta, a beadványt elektronikusan már benyújtották.
Az Alkotmánybírósághoz fordult az ellenzék a földforgalmi törvény módosítása miatt
Gréczy Zsolt
frakciószóvivő, országgyűlési képviselő
DK
