Gyurcsány Ferenc volt kormányfő szerint az ő személye emelte ki a Sukoró-ügyet a másfél ezernyi elszámoltatási ügy közül. A politikus erről Császy Zsolt Az Orbán-rezsim börtönében című könyvének hétfői budapesti bemutatóján beszélt.
Mint mondta: a vizsgált ügyek alig négy százaléka jutott el a feljelentésig, vádemelésig hét, elsőfokú ítéletig két eset ért el, de a "nullához közelítő váderedményesség" dacára mindez hozzájárult a 2010-es országgyűlési választások eredményéhez.
Gyurcsány Ferenc szerint az volt az elgondolás, hogy "ha engem nem tudnak elcsípni, akkor valaki más vigye el ennek a terhét". A politikus "a diktatúrák vérlázító szokásának", az Orbán-rendszer politikai önkényének nevezte, amikor a gyanúsítottnak enyhébb eljárást helyeznek kilátásba, ha másra vall.
"Ennél romlottabb rendszerek is megbuktak" - jelentette ki, hozzátéve, ha ez megtörténik, a meghurcoltaknak elégtételt, kárpótlást kell adni. Mint mondta, olyan igazságszolgáltatásra van szükség, amely az érintett kilététől függetlenül folytatja le az eljárást.
Debreczeni József, a DK elnökségi tagja, a kötet kiadója megemlítette: a koncepciós perek jellemzője, hogy előbb szemelik ki a bűnöst, és ezt követően születik meg maga az ügy.
Emlékeztetett arra, hogy a 2010-ben hatalomra jutott csoportnak már négy évvel korábban szándékában állt Gyurcsány Ferenc börtönbe juttatása, szerinte pedig az ügyészség Györgyi Kálmán legfőbb ügyész "rejtélyes" és idő előtti lemondása óta a Fidesz befolyása, vagy uralma alatt állt.
Császy Zsolt saját esete kapcsán az igazságszolgáltatás torzulásáról beszélt, amit szerinte nem hibák okoztak, hanem a "tudatos torzítás a politikai célok érdekében", megjegyezve, hogy a rendszerváltás egyik célja az volt, hogy ne lehessenek többé ilyen perek.
A Szolnoki Törvényszék szeptember 30-án ítélte négy év letöltendő börtönbüntetésre Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját a Sukoró-ügyként ismertté vált perben első fokon, nem jogerősen. Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója halmazati büntetésként 3 év 6 hónap letöltendő börtönt kapott.
A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Császy Zsoltot mint bűnsegédet ítélték el a cselekmény miatt, és magánokirat-hamisításban is bűnösnek találták.
(MTI)
Gyurcsány Ferenc volt kormányfő szerint az ő személye emelte ki a Sukoró-ügyet a másfél ezernyi elszámoltatási ügy közül. A politikus erről Császy Zsolt Az Orbán-rezsim börtönében című könyvének hétfői budapesti bemutatóján beszélt.
Mint mondta: a vizsgált ügyek alig négy százaléka jutott el a feljelentésig, vádemelésig hét, elsőfokú ítéletig két eset ért el, de a "nullához közelítő váderedményesség" dacára mindez hozzájárult a 2010-es országgyűlési választások eredményéhez.
Gyurcsány Ferenc szerint az volt az elgondolás, hogy "ha engem nem tudnak elcsípni, akkor valaki más vigye el ennek a terhét". A politikus "a diktatúrák vérlázító szokásának", az Orbán-rendszer politikai önkényének nevezte, amikor a gyanúsítottnak enyhébb eljárást helyeznek kilátásba, ha másra vall.
"Ennél romlottabb rendszerek is megbuktak" - jelentette ki, hozzátéve, ha ez megtörténik, a meghurcoltaknak elégtételt, kárpótlást kell adni. Mint mondta, olyan igazságszolgáltatásra van szükség, amely az érintett kilététől függetlenül folytatja le az eljárást.
Debreczeni József, a DK elnökségi tagja, a kötet kiadója megemlítette: a koncepciós perek jellemzője, hogy előbb szemelik ki a bűnöst, és ezt követően születik meg maga az ügy.
Emlékeztetett arra, hogy a 2010-ben hatalomra jutott csoportnak már négy évvel korábban szándékában állt Gyurcsány Ferenc börtönbe juttatása, szerinte pedig az ügyészség Györgyi Kálmán legfőbb ügyész "rejtélyes" és idő előtti lemondása óta a Fidesz befolyása, vagy uralma alatt állt.
Császy Zsolt saját esete kapcsán az igazságszolgáltatás torzulásáról beszélt, amit szerinte nem hibák okoztak, hanem a "tudatos torzítás a politikai célok érdekében", megjegyezve, hogy a rendszerváltás egyik célja az volt, hogy ne lehessenek többé ilyen perek.
A Szolnoki Törvényszék szeptember 30-án ítélte négy év letöltendő börtönbüntetésre Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját a Sukoró-ügyként ismertté vált perben első fokon, nem jogerősen. Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója halmazati büntetésként 3 év 6 hónap letöltendő börtönt kapott.
A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Császy Zsoltot mint bűnsegédet ítélték el a cselekmény miatt, és magánokirat-hamisításban is bűnösnek találták.
(MTI)
