Dr. Dávid Ferenc: Hiány és adósság

Dr. Dávid Ferenc: Hiány és adósság

A GDP-arányos hiány 6,7%-os volt 2023-ban Az előzetes adatok szerint 5018 milliárd forint, a GDP 6,7%-a volt a kormányzati szektor 2023. évi hiánya. Az egyenleg az előző évinél 911 milliárd forinttal kedvezőtlenebb, GDP-arányosan közel 0,5 százalékponttal romlott. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. A kormányzati szektor hiánya 5018 milliárd forint, a GDP 6,7%-a volt. A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5%-át érte el. (Központi Statisztika Hivatal – 2024. április 2.)

1. Igazából nem is kellene folytatnom az írást, hiszen a 6,7 százalékos GDP-arányos (bruttó hazai termék arányos) hiány minden képzeletet felülmúl. Az Orbán-kormány – 17,6 százalékos 2023. évi infláció mellett - tavaly tönkre vágta a gazdaságot és az állami költségvetést! 2023-ban csökkentek a reálbérek, letérdelt a hazai ipar és kereskedelem, és mint látjuk bődületes hiányt halmoztak fel az elmúlt évben. Mindeközben Nagy Márton miniszter ódákat zengett a gazdaság felíveléséről, de sajnos „bukta” lett a vége: tavaly az előző évhez (2022.) képest a GDP értéke folyó áron 75 044 milliárd forint volt, volumene 0,9 százalékkal csökkent. És arról se feledkezzünk meg, hogy az eredeti tervek – és a tavaly nyáron a 2024. évre elfogadott állami költségvetés – szerint idén 2,9 százalék lehetne a hiány, amit Varga Mihály március előadásában már 4,5 százalékra módosított. Hogy miként lesz a tavalyi 6,7 százalékos hiányszintből idén 4,5? Megmondom. Az állami beruházások visszafogásával, valamint az adó -és járulék bevételek jelentős növelésével. Most a maszatolás időszakát éljük, az igazán durva adóprés a június 9-i uniós és önkormányzati választásokat követően lép működésbe. A kormányzati kommunikáció – mint ahogy eddig is tette – ezt nem fogja beismerni, a pénztárcánk viszont határozottan jelzi majd a vállalkozások és a lakosság újabb megsarcolását.   
2. De az adósság-állomány sem „piskóta”: a 2023. évben a GDP 73,5 százaléka volt. Hol van már a sokat emlegetett és hőn áhított 60 százalék? Maximum az Orbán-Varga páros álmaiban. És most az Alaptörvény (Alkotmány) következik, „A közpénzek” címszó alatt a 36.cikk 4.), 5.) és 6.) bekezdése, amely még szigorúbb célt tűz ki: 

„(4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.

(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.

 (6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.”

Az Alaptörvény – mint legmagasabb szintű jogforrás – tartalmazza és megköveteli a legfeljebb 50 százalékos eladósodási szint betartását. De miután ennek elérésére az Orbán-vezette kabinet évről-évre képtelen, szemérmetlenül bebújnak a „különleges jogrend” palástja mögé, és innentől kezdve már nem számít - és kötőerő nélküli - az Alaptörvényben kitűzött cél. Sem a 60 % sem pedig az 50 % nincs elérhető közelségben, természetesen ez a megállapításom a 2024. évre vonatkoztatva is igaz.

Véget ért az első negyedév. Tartósan társunk marad a hiány és az adósság.