Dr. Dávid Ferenc: Magyar-svéd levelezőtagozat

Dr. Dávid Ferenc: Magyar-svéd levelezőtagozat

A svéd miniszterelnök (válasz)levele Orbán Viktornak: 

„Köszönöm a január 23-ai levelet és a Magyarország látogatására való meghívást. Egyetértek önnel abban, hogy előnyösebb lenne az országaink között a szorosabb politikai párbeszéd. Van számos közös érdekünk, ahogy ön is említi, kétoldalúan a Gripen vadászgépek kérdése, az EU-n belül pedig az önök elnöksége, illetve, természetesen a NATO-n belül, mint szövetségesek. Svédország NATO-csatlakozási kérelmének jóváhagyása a magyar parlamentben erős alapja lesz annak, hogy előrelépést tegyünk kétoldalú kapcsolatainkban és elmélyítsük a közös megértést és bizalmat. Várom, hogy ezeket a kérdéseket megvitassuk önnel részletesebben is Budapesten, egy olyan időben, amely mindkettőnk számára megfelelő. Lesz ugyanakkor arra is lehetőségünk, hogy megvitassuk ezeket a kérdéseket Brüsszelben, az Európai Tanács február 1-jei ülésén.” (Ulf Kristersson)

Rafinált politikus a svéd kormányfő:

1. Először külügyminiszterén keresztül megüzente, hogy nem igazán érdekli a magyar kormányfő Budapestre hívó levele, majd most – rendkívül udvariasan - jelzi: hogyha annyira fontos Orbánnak, végül is találkozhatnak.
2. A fent közölt levélét rögtön a vadászgépek témakörével kezdi, mintha ez lenne a legfontosabb kérdés. Persze nem véletlen: a Magyar Honvédség által üzemeltetett repülőgépeket Svédországban gyártják, és ezeknek a légieszközöknek az utánpótlása és alkatrészellátása szintén a legnagyobb skandináv országból jön. Gondolom a svédek máshol is képesek eladni a csúcstechnológiát képviselő (Saab- Ericsson-Volvo-Celsius Aerotech) gépmadarakat és a szükséges alkatrészeket. A Svéd Királyi Légierőnél 200-nál több Gripen (Griffmadár) repked, a Magyar Honvédség kötelékei között talán, ha 15. Van tehát svéd belső felvevő piac, nem szólva a brazil, a cseh és a dél-afrikai megrendelőkről.
3. Ulf Kristersson még a Gripen-kérdés után sem a NATO-csatlakozásról ír, hanem a Magyarország – 2024. július 1-én kezdődő – soros elnökségéről. Mit akar ez az állandóan bulizó svéd (Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Origo stb. minősítése)? Hogy’ kerül összefüggésbe a NATO-ratifikáció és a magyar soros elnökség? Júliustól Orbán az EU-soros elnök lesz: jön, lát és győz! Ezt nem tudja a svéd kormányfő? Csak nem kételkedik a magyar miniszterelnök vezetői képeségeiben? Vagy egyszerűen tart tőle, és örök barátságot kér Orbántól?
4. És akkor a svéd NATO-csatlakozásról. Érdemes tudni, hogy a NATO-tagállamok közül - a kétoldalú kapcsolatokat tekintve - az USA Svédország legfontosabb biztonsági és védelmi partnere. Ebből az következik, hogy Svédország nem marad katonai értelemben kiszolgáltatott, ha Magyarország megnehezíti NATO csatlakozásukat. Az észak-európai ország gyakorlatilag már a védelmi szövetség tagja. Orbán és „nemzeti brigádja” – élén Kövér Lászlóval, Kocsis Mátéval, Orbán Balázzsal és a sajtóhiénákkal - szégyenteljes módon viselkedik: a kötözködéssel lejáratják magukat (ez nem érdekel) és az országot, arról nem beszélve, hogy ez az ostoba magatartás hazánk teljes diplomáciai elszigeteltségéhez vezet.

Ulf Kristersson levelének utolsó két mondata „lebegteti” a budapesti látogatás időpontját. Azt viszont határozottan rögzíti, hogy 2024. február 1-én az Európai Tanács ülésén lesz néhány szava a magyar kormányfőhöz. Ügyes.

Dávid Ferenc