Dr. Dávid Ferenc: Kínlódó építőipar

Dr. Dávid Ferenc: Kínlódó építőipar

2024. január 15-én jelent meg a Központi Statisztikai Hivatalnak az építőparra vonatkozó Gyorstájékoztatója, amely a tavalyi év első 11 hónapjának és novemberének a teljesítmény-volumen adatait tartalmazza. A számok sokkolóak, a trend még inkább.

• 2023 novemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 12,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 18,3, az egyéb építményeké 3,5%-kal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján tavaly novemberben az építőipar termelése 2,6%-kal kisebb volt az októberinél.

• Ha 2023. év első tizenegy hónapjának termelési volumenét viszonyítjuk a 2022. év január-november időszakához akkor szomorúan megállapíthatjuk, hogy az építőipari termelés volumene ebben az összehasonlításban 5,3%-kal csökkent, ami szintén "méretes" visszaesés.

• Az elmúlt esztendőben minden hónapjában negatív előjelű volt a teljesítmény, de azon belül rendkívül ingadozó:

2023. január/2022. január mínusz   3,6 %

2023. május/2022. május mínusz 12,0 %

2023. augusztus/2022. augusztus mínusz   0,5 %

2023. november/2022. november mínusz 12,8 %

Ez utóbbi adat (mínusz 12,8 %) a legrosszabb érték a 2023-as évben, amely jelentősen alacsonyabb az októberi értéknél. Elkeserítő, mivel egyrészt vélhetően a ma még ismeretlen december havi teljesítmények sem lehetnek túlságosan szívderítőek, másrészt ebből a mély gödörből nem lesz egyszerű idén kikászálódnia az ágazatnak.

• Nem jó hír az sem, hogy az építőipari vállalkozások 2023. november végi szerződésállományának volumene 21,2, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 15,6, az egyéb építményekre vonatkozóké 25,3%-kal elmaradt az előző év (2022.) azonos időszakitól.

Az építőipar a nemzetgazdaság egyik legfontosabb ágazata, mind a foglalkoztatottak száma, mind a beruházási volumen tekintetében. Az építőipari beruházások értéke, illetve annak GDP-hez viszonyított részaránya fontos mutató. Ez hazánkban 10 százalék körüli értéket képvisel, ebből eredően aztán egyáltalán nem közömbös, hogy miként teljesít az ágazat. Nem véletlen, hogy a 4 százalékos gazdasági növekedés bűvöletében Nagy Márton (és Lázár János) állandóan beruházás-élénkítésről szónokol, de a „kilyukasztott” központi költségvetés következtében az állam nem nagyon képes segíteni az építőipar talpra állításában. Ha az építőipar nem tér magához, ha továbbra is csak kínlódva vánszorog, nos, akkor nincs valódi gazdasági felívelés, nincs dinamikus pálya, nincs 4 százalékos GDP-növekedés!