Dr. Dávid Ferenc: Katonai érdekvédelem
A Magyarország Alaptörvényének módosítását indítványozó – T/6221. számon – benyújtott törvényjavaslat 4. cikkében normaszöveg szerinti megfogalmazásában ez olvasható: „(8) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet. A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben működő más érdek-képviseleti szervezet a Kormány rendeletében meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet.” (Indoklás: A javaslat a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai jogállását érintő kérdések szabályozása tekintetében a Kormánynak eredeti jogalkotói hatáskört állapít meg, és lehetővé teszi azt is, hogy e körben az alapvető jogokat és kötelezettségeket érintő szabályokat – az Alaptörvény más, ehhez kapcsolódó garanciáját megtartva – törvény helyett kormányrendelet rendezze. Rögzítésre kerül továbbá, hogy a jogállással összefüggésben szakszervezet nem hozható létre, az egyéb érdek-képviseleti szervezetekre vonatkozó szabályokat pedig szintén kormányrendeleti szabályozás tartalmazza.) Amikor olvastam a fenti sorokat, ellentmondásos gondolatok fordultak meg a fejemben, és vegyes érzelmek rabja lettem.
Nyilvánvaló, hogy a munkavállalók szabad szervezkedési jogát durván korlátozó rendelkezés nem tölthet el örömmel: az egyébként is szárnyaszegett magyar szakszervezeti mozgalom újabb vereséget szenvedett, hiszen egy speciális munkavállalói rétegtől (a hivatásos katonáktól) megvonják a szabad szervezkedés jogát. Ez semmiképpen nem jó hír, már csak azért sem, mert előrevetíti annak lehetőségét, hogy a honvédségi korlátozást követően más „egyenruhás” szervezetekben (rendőrség, büntetésvégrehajtás stb.) is tiltani fogják a hivatásos állománynak a szakszervezet létrehozását, az önkéntes alapon szerveződött munkavállalói érdekképviseletet. Értem én, hogy egy fegyveres szervezetben a munkáltató (miniszter, vezérkari főnök stb.) által irányított tevékenység megfellebbezhetetlen parancsokon alapszik, de azért az egyáltalán nem megnyugtató, hogy a Kormány ezentúl rendeletben szabályozza „más érdek-képviseleti szervezet” alapítását. Mondjuk ki: a hivatásos állomány teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerül, és „holnaptól” még az a harmatgyenge (legalább formális) védelem sem illeti meg, mint eddig. A miniszter majd elrendeli a Hivatásos Katonák Kamarájának (HKK) létrehozását, elnökét és főtitkárát kinevezi (persze lesz HKK Elnökség is) és majd velük tárgyalják meg a munkavállalók (hivatásos katonák) ügyes-bajos dolgait. Vita és ellenérvek helyett mindig egyetértés lesz, bólogatás és megegyezés. Évente egyszer Bobó miniszter is ellátogat a HKK közgyűlésére: beszéd, ebéd, koccintás – „minden nagyon szép, minden nagyon jó” jeligére, esetleg néhány kitüntetés is átadásra kerülhet.
És akkor jön a „másik énem”. Talán a kedves olvasók is emlékeznek arra, hogy 2023. januárjában hatályba lépett rendelet szerint a honvédelmi miniszter egyoldalú döntéssel és kéthavi felmentési idővel megszüntetheti azoknak a katonáknak a szolgálati viszonyát, akik betöltötték 45. életévüket, és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkeznek, mondván, hogy nemzedékváltásra van szükség. Mindenki „fogta a fejét”, és jogos volt a társadalmi felhorkanás is, mivel pályájuk csúcsán lévő (kiválóan képzett, nyelveket beszélő, abszolút „NATO-kompatibilis”) hivatásos katonákat távolítottak el a honvédségtől. Ésszerűtlen és embertelen intézkedéssorozat vette kezdetét.
Arra persze senki nem gondolt, hogy a Honvédszakszervezet sztrájkot fog kezdeményezni (tiltott a munkabeszüntetés az egyenruhásoknál), és arra sem számítottunk, hogy – szolgálati időn kívül, szabadidőben – utcai tiltakozást fognak szervezni. Az viszont sokakat meglepett és felháborított, hogy a Honvédszakszervezet – visszataszítóan szolgai módon – közleményt adott ki: „A Honvédszakszervezet Elnöksége üdvözli, hogy a kormány proaktív módon lépett fel az idősödő katona állomány kiválásra kényszerülő tagjai szolgálati viszonyának megszüntetése kapcsán. (…) Támogatjuk a kormány arra irányuló törekvését, hogy az állományban lévő katonák megfelelő feltételek fennállása esetén, az állományból történő kiválásukat követően szolgálati juttatásban részesülhessenek a katonai életpályájuk lezárását követően. (…) A fenti elveknek megfelelő tartalmú részletszabályozás kidolgozásában a Honvédszakszervezet támogató együttműködésről biztosítja a honvédelmi minisztert.” Elvtelenül besoroltak a HM vezetése mögé, és ők is „idősödő katona állományról” hablatyoltak 45 éves férfiak esetében. Még hallgatni is bölcsebb és erkölcsösebb lett volna, mint ilyen ellenszenves módon megszólalni!
A Honvédszakszervezet mostani vezetése nem a hivatásos állomány érdekeit védi, hanem összejátszik a honvédelmi tárcával a katonák rovására. Ezen változtatni kell, de nem a munkavállalói érdekképviselet megszüntetésével! A szociáldemokrata Dobrev-kormány olyan honvédségi szakszervezet mozgásterét fogja biztosítani, amely őszintén és hatékonyan kívánja védeni a munkavállalók (katonák) érdekeit. Ezen túlmenően létrehozzuk a katonai ombudsman (országgyűlési biztos) intézményét, ezzel is növelve a katonák jogbiztonságát.
