Barion Pixel
Dr. Dávid Ferenc: Nyugdíjasok foglalkoztatása

Dr. Dávid Ferenc: Nyugdíjasok foglalkoztatása

2023.11.09.

Dr. Dávid Ferenc: Nyugdíjasok foglalkoztatása

 

"2019. január 1-jén a drámai magyar munkaerőhiány miatt mondhatni történelmi döntés született. A kormány eltörölte a nyugdíjas munkavállaló keresetének járulékait. Azóta a nyugdíjas fizetéseket kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, ami igazán kedvező helyzetet teremt." (Piac és Profit)

A P&P arról is tájékoztatást ad, hogy míg 2019-ben mintegy 80 ezer öregségi nyugdíjas vállalt munkát, addig napjainkban a közel kétmillió öregségi nyugellátásban részesülő személy közül csaknem 130 ezren dolgoznak, ami 6,5 százalékos részarányt jelent. (Csak kiegészítésként: Romániában ez az érték 8 százalék körüli, Norvégiában meghaladja a 10 százalékot.)   

Hangsúlyosan rögzítem: a 65 év feletti népesség rendszeres foglalkoztatása nem oldja, és  nem is oldhatja fel a magyar nyugdíjrendszer ma még meglévő súlyos ellentmondásait. Nem lehet célja, és nem is lehet eszköze. A nyugdíjasok bevonása a munkaaktivitásba jó szívvel csak akkor támogatható, ha az idős munkatárs nem egzisztenciális kényszerből vállalja a feladatot. Motiválhatja döntését, hogy hasznos tevékenységet kíván végezni, társaságra vágyik, azaz ismét része szeretne lenni egy munkahelyi közösségnek. Természetesen a munkáltatónak arra is ügyelnie kell, hogy az idős kolléga terhelhetősége az évek múlásával egyre csökken. Nagyon fontosnak tartom, ezért megismétlem: ne a szükség, ne a kényszer vezérelje a nyugdíjast a "munkapadhoz", hanem az értelmes, aktív időtöltés vágya.    De persze álszentek se legyünk: a hazai nyugdíjak megoszlásásának ismeretében sajnos kimondható, hogy egy 150 ezer forintos nyugdíj esetében nem jön rosszul - a részmunkaidős teljesítés ellenértékeként -  havi 80-100 ezer forint nagyságrendű kiegészítő jövedelem. Tartok tőle, hogy jelenleg sokak döntését - szomorúan írom - a nélkülözéstől való félelem diktálja. 

Magyarországon több százezer ember hiányzik a versenyszektor és a közszféra munkahelyeiről. Évente mintegy 30-40 ezer fővel csökken a hazai munkaerő-kínálat, aminek legalább három alapvető oka van: 

  • az elvándorlás (becslések szerint közel 600 ezer ember dolgozik tartósan külföldön: többségében fiatalok és vállalkozó szelleműek); 
  • a demográfiai helyzet (a múlt század közepén évente több mint 200 ezer gyermek született, ma alig 90 ezer, és sokan közülük már nem is Magyarországon); 
  • a hibás gazdaság - és  foglalkoztatáspolitikai lépések.

Ebben a helyzetben szükség van a fizikailag jó állapotban lévő és munkaaktivitásra vágyó nyugdíjasokra: az üzleti szekorban elsősorban a feldolgozó iparban, a kereskedelem-vendéglátás területén és – ágazattól függetlenül – az adminisztratív munkakörökben. És persze meg kell említeni a közszféra válságterületeit is: az oktatás és az egészségügy is várja a tettre és munkára kész idősebb dolgozókat.

Jegyztemből remélem kitűnik, hogy - méltányos nyugdíjrendszer és megfelelő munkakörölmények mellett - nem vagyok ellensége a nyugdíjasok foglalkoztatásának. De az ország fellendülésének és gazdasági kibontakozásának terhei semmilyen körülmények között nem pakolhatók a nyugdíjas társadalom vállára. Sem ma, sem holnap!

RSS
Kapcsolódó politikusok