Dr. Dávid Ferenc: Inflációs körkép

Dr. Dávid Ferenc: Inflációs körkép

Míg a Központi Statisztika Hivatal csak 2023. november 10-én teszi közzé az inflációra vonatkozó tájékoztatóját, addig az Eurostat már október utolsó napján nyilvánosságra hozta az euróövezethez tartozó országok – a pénzromlás sebességére vonatkozó – előzetes adatait, amely az év tizedik hónapjára is kiterjed. Köztudott, hogy hazánkban a KSH szeptemberi mérése szerint 12,2 százalék volt az éves infláció. Az eurózónához tartozó országok jóval előrébb járnak a pénzromlás elleni küzdelemben, hiszen a szeptemberi 4,3 százalékos érték októberre 2,9 százalékra csökkent, ami az áremelkedés jelentős fékeződését jelenti.  Az Európai Központi Bank (EKB) azonban ezzel a teljesítménnyel sem elégedett. A kitűzött cél ugyanis ennél lejjebb van: pontosan 2 százalék. 

Magyarországon a vágyak és a lehetséges értékek ettől távol esnek: a 2023. évi éves átlagos infláció az MNB előrejelzése szerint 17,9 százalék lesz, a jövő év egészére pedig 6 százalékos pénzromlást jósol a magyar központi pénzintézet. A kitűzött cél sem egyezik az EKB 2 százalékos követelményével: nálunk „felhőtlenül” örülni fog mindenki, ha 2025-re (!) 3-4 százalék közé szorul a fogyasztói árak növekedésének üteme. Összegezve kimondható: az eurózóna országai már most ott tartanak (2,9 %), ahová Magyarország – jó esetben – csak a 2025. évben jut el.

Néhány inflációs érték az eurózóna országaiból, 2023. október és 2022. október összehasonlításával:

• Belgiumban 1,7 százalékkal, Hollandiában 1,0 százalékkal csökkentek (!) az árak.
• A szigorú pénzügypolitikát nem igazán kedvelő déli országok inflációs számai következnek: Olaszország 1,9 %, Spanyolország 3,5 %, Görögország 3,9 %. 
•  És akkor jöjjenek az „euróosztály legrosszabb tanulói”: Szlovénia 6,6 %, Horvátország 6,7 %, Szlovákia 7,8 %. A magyar szeptemberi érték (12,2 %) ismeretében ezek a számok akár kiválónak is minősíthetők.   

Az Eurostat rövid elemzése szerint a pénzromlás elleni küzdelmet szolgáló kamatemelések lefékezték az eurózóna gazdaságát, amely egy éve lényegében stagnál. A szintén október 31-én nyilvánosságra hozott előzetes adat szerint negyedéves alapon 0,1 százalékkal csökkent az eurózóna gazdasága, míg a 2022. év harmadik negyedévéhez képest 0,1 százalékkal nőtt a GDP (bruttó hazai termék). A magyar GDP III. negyedéves alakulását csak november 14-én ismerhetjük meg, de azt sajnos tudjuk, hogy az eddig közzétett (2023. június 30-ával bezárólag) legutóbbi négy negyedév (ha tetszik egy év) GDP adatai negatív előjelűek, azaz hazánk tartós recessziótól szenved, és ellentétben az euróövezet országaival, nálunk a gazdaság „lefagyása” rekordinflációval párosult. 

A szeptemberben mért magyarországi 12,2 százalék ugyanis a legmagasabb érték az Európai Unióban és csak hazánkban maradt 10 százalék feletti a fogyasztói árak növekedése! Kilógunk a sorból, de nagyon. Ezért aztán izgatottan várom a KSH novemberi 10-i közlését és titkon reménykedem, hogy végre valahára bejutunk a 10 százalékos küszöbérték alatti országok népes klubjába. 26 országnak ez már sikerült, talán nekünk is fog.