Az 1791-ben alakult Komáromi Zsidó Hitközség 2000 óta minden évben egész napos rendezvénnyel emlékezik meg a Zsidó Kultúra Európai Napjáról. Az idei műsoros találkozót augusztus 30-án, vasárnap a Menház Zsidó Kulturális és Közösségi Központ Eötvös utca 15. szám alatti épületében, udvarán és a zsinagógában tartották meg.
A Komáromi Zsidó Hitközség a II. világháború előtt sokrétű tevékenységet fejtett ki. A Holocaust borzalmait azonban csak pár tucat komáromi zsidó családnak sikerült túlélni. Koncentrációs táborokban 1922 komáromi zsidó vesztette életét, a hazatérők közül több mint háromszázan pedig Izrael Állam megalakulása után elhagyták a várost.
A rendszerváltás óta a túlélők és leszármazottaik számára az 1896-ban épült Menházban, a közösségi és hitélet Eötvös utca 15. szám alatt található központjában nívós kulturális és vallási rendezvényeket, ünnepségeket szerveznek. A Menház 1896-ban Fried Kálmán kezdeményezésére abból a célból épült, hogy szegényeknek lakhatást és ellátást biztosítson. Jelenleg a sarki épületben található a hitközség irodája, téli imaterme és a közösség múltját szemléltető kiállítás is. Spitzer Béla nyomdász nevét viseli az ottani könyvtár, dr. Schnitzer Ármin helyi főrabbiról pedig a zsidó közösség történetét bemutató állandó mikromúzeumot nevezték el. Schnitzer főrabbiként 52 éven át vezette a hitközség vallási életét, majd a budapesti rabbiegyesület elnökévé vált. Bár a Késmárkhoz (Kežmarok) közeli Hunfalván (Huncovce) született, és Komáromba érkezésekor még nem beszélt magyarul, de rövid idő alatt önszorgalomból nagyon jól megtanult. Legendásan híres barátság fűzte őt Papp Gábor helyi református püspökhöz.
A vasárnapi kétnyelvű műsorfüzér minden érdeklődő számára teljesen ingyenes volt, s a szervezők szinkrontolmácsolást is biztosítottak. Köszöntőt mondott dr. Frölich Róbert országos főrabbi. Délelőtt a zsidó hitközségek és közösségek regionális találkozója zajlott a zsinagógában. A kerekasztal-beszélgetés vendége Darvas István rabbi volt. Majd Izraeli lehetőségek – utazás, tanulás, önkéntesség, alija címmel a világ legnagyobb zsidó szervezete, a Szochnut képviselői tájékoztatták a résztvevőket. A hagyományokhoz híven a jelenlevők közösen fogyasztották el a kóser ebédet, azután Zsidó ünnepek és szokások címmel Viera Kamenická, a Szlovák Nemzeti Múzeum - Zsidó Kultúra Múzeuma munkatársának előadását hallgatták meg. Zsidó kultúrképek, az életemből (Obrázky zo židovskej kultúry, z môjho života) címmel nemrég első ízben magyar és szlovák nyelven is megjelent Schnitzer Ármin helyi főrabbi könyve, amelyet dr. Schweitzer Gábor, a téma kutatója és az előszó szerzője, Katarína Potoková, a szlovák változat fordítója és dr. Riszovannij Mihály, a magyar változat fordítója mutatott be.
Akárcsak az előző években, úgy ez alkalommal is átadták a Kehila- és a Kehila Haver-díjakat. Az előbbieket a zsidó közösségek érdekében végzett, több évtizedes munkáért szokták adományozni a közösség életét szervezőknek. Az utóbbiakat pedig azon nem zsidó polgárok kaphatják meg, akik sokat tettek-tesznek a zsidó hagyományok és kultúra ápolásáért, a közösségek emlékének megőrzéséért.
Idén Kehila-díjban a tatabányai Szenes Hanna Magyar Izraeli Baráti Egyesület javaslatára Lusztig Péter tatabányai önkormányzati képviselő részesült, aki a nejével együtt a tatai és tatabányai zsidóság múltjáról nagysikerű, tudományos igényű konferenciát szervezett. Az ő családja is megjárta a koncentrációs tábort. A Holokauszt évfordulója alkalmából pedig kiállítást szervezett a KPVDSZ művelődési házban. Ahogy a méltatásában elhangzott: a Komáromi Shalom Klub rendezvényeit rendszeresen látogatja és támogatja.
A másik idei Kehila-díjazottat a Komáromi Zsidó Hitközség javasolta: Avraham Toledano Izraelből pár éve költözött egy Komáromhoz közeli településre. Azóta rendszeresen részt vesz a közösség életében, valamennyi rendezvény sikeréhez önkéntes munkájával járul hozzá. A további díjazottnak, Márkus Sándornak, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnökének a nevéhez pedig a helyi zsidó élet folyamatos fenntartása, új kiállítások létrehozása és a hitélet erősítése fűződik.
Kehila Haver-díjat a tatabányai Szenes Hanna Magyar Izraeli Baráti Egyesület javaslatára Lusztigné Várfői Nóra, tatabányai nyugdíjas tanárnő, a helyi zsidóság történetének kutatója kaphatott. Férjével együtt a közösség múltjáról nagysikerű, tudományos konferenciát szerveztek. Méltatásában kiemelték: sokat tesz a keresztény és zsidó emberek közti barátság ápolásáért. Mivel jól kiépített kapcsolatot tart fenn az iskolákkal, ezért a rendezvényeiken szép számmal vesznek részt diákok.
A Szenes Hanna Magyar Izraeli Baráti Egyesület elnökségének titkáraként is munkálkodik a rendezvények sikeréért. Jozef Dukes javaslatára további idei Kehila Haver-díjazottá vált a diószegi Lanz Roland is, aki az ottani zsidó közösség múltjának kutatója, a helyi Atid egyesület elnöke, számos zsidósággal kapcsolatos konferencia és koncert szervezője. A Komáromi Zsidó Hitközség Zuzana Toledanót javasolta e díjra, aki a Komáromi Zsidó Hitközség égisze alatt működő két héber nyelvi csoport tanárnője, s valamennyi rendezvényt önkéntes munkájával segíti. Labancz Roland, Bátorkeszi polgármestere a község zsidó temetőjének teljes körű felújításával érdemelte ki ugyanezt a díjat, amelyet az időszerű külföldi útja miatt majd később vesz át.
A rendezvény végén Szól a kórus már - dallamok a Nagyünnepek előtt címmel a Dohány utcai zsinagóga férfikarának lélekemelő koncertje hangzott el a Menház zsinagógájában.
forrás:
hirek.sk
Az 1791-ben alakult Komáromi Zsidó Hitközség 2000 óta minden évben egész napos rendezvénnyel emlékezik meg a Zsidó Kultúra Európai Napjáról. Az idei műsoros találkozót augusztus 30-án, vasárnap a Menház Zsidó Kulturális és Közösségi Központ Eötvös utca 15. szám alatti épületében, udvarán és a zsinagógában tartották meg.
A Komáromi Zsidó Hitközség a II. világháború előtt sokrétű tevékenységet fejtett ki. A Holocaust borzalmait azonban csak pár tucat komáromi zsidó családnak sikerült túlélni. Koncentrációs táborokban 1922 komáromi zsidó vesztette életét, a hazatérők közül több mint háromszázan pedig Izrael Állam megalakulása után elhagyták a várost.
A rendszerváltás óta a túlélők és leszármazottaik számára az 1896-ban épült Menházban, a közösségi és hitélet Eötvös utca 15. szám alatt található központjában nívós kulturális és vallási rendezvényeket, ünnepségeket szerveznek. A Menház 1896-ban Fried Kálmán kezdeményezésére abból a célból épült, hogy szegényeknek lakhatást és ellátást biztosítson. Jelenleg a sarki épületben található a hitközség irodája, téli imaterme és a közösség múltját szemléltető kiállítás is. Spitzer Béla nyomdász nevét viseli az ottani könyvtár, dr. Schnitzer Ármin helyi főrabbiról pedig a zsidó közösség történetét bemutató állandó mikromúzeumot nevezték el. Schnitzer főrabbiként 52 éven át vezette a hitközség vallási életét, majd a budapesti rabbiegyesület elnökévé vált. Bár a Késmárkhoz (Kežmarok) közeli Hunfalván (Huncovce) született, és Komáromba érkezésekor még nem beszélt magyarul, de rövid idő alatt önszorgalomból nagyon jól megtanult. Legendásan híres barátság fűzte őt Papp Gábor helyi református püspökhöz.
A vasárnapi kétnyelvű műsorfüzér minden érdeklődő számára teljesen ingyenes volt, s a szervezők szinkrontolmácsolást is biztosítottak. Köszöntőt mondott dr. Frölich Róbert országos főrabbi. Délelőtt a zsidó hitközségek és közösségek regionális találkozója zajlott a zsinagógában. A kerekasztal-beszélgetés vendége Darvas István rabbi volt. Majd Izraeli lehetőségek – utazás, tanulás, önkéntesség, alija címmel a világ legnagyobb zsidó szervezete, a Szochnut képviselői tájékoztatták a résztvevőket. A hagyományokhoz híven a jelenlevők közösen fogyasztották el a kóser ebédet, azután Zsidó ünnepek és szokások címmel Viera Kamenická, a Szlovák Nemzeti Múzeum - Zsidó Kultúra Múzeuma munkatársának előadását hallgatták meg. Zsidó kultúrképek, az életemből (Obrázky zo židovskej kultúry, z môjho života) címmel nemrég első ízben magyar és szlovák nyelven is megjelent Schnitzer Ármin helyi főrabbi könyve, amelyet dr. Schweitzer Gábor, a téma kutatója és az előszó szerzője, Katarína Potoková, a szlovák változat fordítója és dr. Riszovannij Mihály, a magyar változat fordítója mutatott be.
Akárcsak az előző években, úgy ez alkalommal is átadták a Kehila- és a Kehila Haver-díjakat. Az előbbieket a zsidó közösségek érdekében végzett, több évtizedes munkáért szokták adományozni a közösség életét szervezőknek. Az utóbbiakat pedig azon nem zsidó polgárok kaphatják meg, akik sokat tettek-tesznek a zsidó hagyományok és kultúra ápolásáért, a közösségek emlékének megőrzéséért.
Idén Kehila-díjban a tatabányai Szenes Hanna Magyar Izraeli Baráti Egyesület javaslatára Lusztig Péter tatabányai önkormányzati képviselő részesült, aki a nejével együtt a tatai és tatabányai zsidóság múltjáról nagysikerű, tudományos igényű konferenciát szervezett. Az ő családja is megjárta a koncentrációs tábort. A Holokauszt évfordulója alkalmából pedig kiállítást szervezett a KPVDSZ művelődési házban. Ahogy a méltatásában elhangzott: a Komáromi Shalom Klub rendezvényeit rendszeresen látogatja és támogatja.
A másik idei Kehila-díjazottat a Komáromi Zsidó Hitközség javasolta: Avraham Toledano Izraelből pár éve költözött egy Komáromhoz közeli településre. Azóta rendszeresen részt vesz a közösség életében, valamennyi rendezvény sikeréhez önkéntes munkájával járul hozzá. A további díjazottnak, Márkus Sándornak, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnökének a nevéhez pedig a helyi zsidó élet folyamatos fenntartása, új kiállítások létrehozása és a hitélet erősítése fűződik.
Kehila Haver-díjat a tatabányai Szenes Hanna Magyar Izraeli Baráti Egyesület javaslatára Lusztigné Várfői Nóra, tatabányai nyugdíjas tanárnő, a helyi zsidóság történetének kutatója kaphatott. Férjével együtt a közösség múltjáról nagysikerű, tudományos konferenciát szerveztek. Méltatásában kiemelték: sokat tesz a keresztény és zsidó emberek közti barátság ápolásáért. Mivel jól kiépített kapcsolatot tart fenn az iskolákkal, ezért a rendezvényeiken szép számmal vesznek részt diákok.
A Szenes Hanna Magyar Izraeli Baráti Egyesület elnökségének titkáraként is munkálkodik a rendezvények sikeréért. Jozef Dukes javaslatára további idei Kehila Haver-díjazottá vált a diószegi Lanz Roland is, aki az ottani zsidó közösség múltjának kutatója, a helyi Atid egyesület elnöke, számos zsidósággal kapcsolatos konferencia és koncert szervezője. A Komáromi Zsidó Hitközség Zuzana Toledanót javasolta e díjra, aki a Komáromi Zsidó Hitközség égisze alatt működő két héber nyelvi csoport tanárnője, s valamennyi rendezvényt önkéntes munkájával segíti. Labancz Roland, Bátorkeszi polgármestere a község zsidó temetőjének teljes körű felújításával érdemelte ki ugyanezt a díjat, amelyet az időszerű külföldi útja miatt majd később vesz át.
A rendezvény végén Szól a kórus már - dallamok a Nagyünnepek előtt címmel a Dohány utcai zsinagóga férfikarának lélekemelő koncertje hangzott el a Menház zsinagógájában.
forrás: hirek.sk
