Dr. Dávid Ferenc: Bajban a kereskedelem, bajban az ország
A KSH október 4-én közzétett gyorstájékoztatója szerint 2023. augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 7,0, naptárhatástól megtisztítva 7,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 18,1%-kal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5%-kal csökkent az előző hónaphoz képest. 2023. január–augusztusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,6%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. Figyelem! Megismétlem az egyik fontos elemet: augusztusban fél százalékkal csökkent a forgalom volumene júliushoz képest, ami a jövőre nézve is rendkívül aggasztó tényadat.
De nézzünk rá a kiskereskedelmi forgalom elmúlt 9 havi teljesítményére. Az alábbi számok nem nagyon szorulnak magyarázatra, összefoglalva annyit mondhatunk: elvették a polgárok pénzét, lehetőségét és kedvét a shoppingolástól, ezért aztán a lakosság – kénytelen-kelletlen – „behúzta a féket”, morogva és rosszkedvűen nem vásárol annyit, mint korábban.
| 2022. december/2021. december | mínusz 3,9 % |
| 2023. január/2022. január | mínusz 4,5 % |
| 2023. február/2022. február | mínusz 10,1 % |
| 2023. március/2022. március | mínusz 13,1 % |
| 2023. április/2022. április | mínusz 12,6 % |
| 2023. május/2022. május | mínusz 12,3 % |
| 2023. június/2022. június | mínusz 8,3 % |
| 2023. július/2022. július | mínusz 7,6 % |
| 2023.augusztus/2022. augusztus | mínusz 7,1 % |
A bolti kiskereskedelmi egységek Magyarországon a hét minden napján árusíthatnak, az üzletek nyitvatartási ideje és az árukínálat semmilyen mértékben nem korlátozott. Minden adott hazánkban a szabad és virágzó kereskedelem folytatására, de a határmentén élő magyarok már régen a szomszédba járnak vásárolni. Az ottani kiskereskedőknek generálnak árbevételt, miközben Varga Mihály pénzügyminiszter úr azon nyafizik, hogy nem elegendő a központi költségvetés számára az általános forgalmi adó (áfa) bevétel. Nem bizony! A Szlovákiában, Horvátországban stb. elköltött magyar jövedelem ugyanis nekik „termeli” az adóbevételt, a magyar központi büdzsé helyett. A GDP arányos költségvetési hiány hazánkban meredeken növekszik: az előre tervezett hiánycél 3,9 százalékról 5,2 százalékra változott. És még csak októbert írunk…
Nagy Márton (Magyarország miniszteri pozíciót is betöltő gazdasági látnoka) így ítéli meg a helyzetet: „túl vagyunk a fordulaton, jövünk ki egy viharból.” Szerinte gyors manőverekre volt szükség, amiket a kormány 2022-ben és 2023-ban is megtett, most viszont már egyenesen lehet menni, stratégiai nyugalomra van szükség. Az idei az infláció letörésének az éve, 2024 pedig a növekedés helyreállításáé. (Emlékeztető: tavaly 14,5 százalék volt az átlagos éves infláció, idén várhatóan 17,9 százalék lesz. Ezt a 3,4 százalékos pozícióromlást nevezi Nagy Márton az infláció letörésének!)
2022. márciusában (az orosz-ukrán háborúval összefüggésben) Orbán Viktor arra intett mindenkit a stratégiai nyugalom szükségessége kapcsán, hogy „keveset beszélni, akkor viszont pontosan, felelősségteljesen”. Azt ajánlom Nagy Márton miniszter úrnak, hogy fogadja meg főnöke tanácsát. A nép szórakoztatásával ugyanis neki nem kell foglalkoznia, mivel erre van szerződtetve a Matolcsy-Parragh bohócduó!
