Dr. Dávid Ferenc: Horvát plusz, magyar mínusz
2023. második negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől, illetve (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 2,3 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. A GDP reálértéken a negyedik egymást követő negyedévben zsugorodik, vagyis egy éve van recesszióban a gazdaság.
Mindenki ismeri az okokat és a kísérő jelenségeket: a kormány antiinflációs programja megbukott, az ipari termelés lejtmenetben (az építőipar különösen), a lakáspiac pang, a beruházások volumene és a lakosság fogyasztása zuhanórepülésben. A MÁV romokban, az egészségügy alapjáraton „ketyeg”, az oktatás rendezetlen körülményei sajnos nem javulnak. Nincs tehát gazdasági növekedés, viszont van életszínvonal-romlás és tartós drágaság: éves szinten átlagosan 17,5 – 17,7 százalékos pénzromlással számol a kormány. A bérek és a nyugdíjak értékvesztéséről most nem szónokolok: a százezernyi minimálbéresnek és kisnyugdíjasnak nem kell hosszan magyarázni, hogy 2023-ban (is) ők a legnagyobb vesztesek.
Szükségszerű, hogy így legyen? A válaszadáshoz segítségemre sietett a Horvát Statisztikai Hivatal, amely a napokban adott ki a KSH-hoz hasonló tartalmú tájékoztatót:
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) aktuális ranglistáján Horvátország nemzeti tizenegye jóval előkelőbb helyet foglal el (6.), mint Magyarország válogatottja (36.). Ez nem meglepetés, hiszen déli szomszédunk focicsapata az elmúlt két világbajnokságon ezüst – illetve bronzérmet nyert. Azt viszont nem tudtam, hogy a két ország gazdasági teljesítménye között ilyen nagy a különbség, ráadásul itt is a horvátok javára!