Augusztus 20. hazánk legrégebbi és legjelentősebb ünnepe. Ezen a napon emlékezünk meg az államalapításról, az alkotmányos rend létrejöttéről, hazánk egységes nemzetté válásáról. Ezen a napon hajtunk fejet Szent István előtt, aki kiskirályokkal és akarnok fejedelmekkel dacolva jelölte ki a magyarok útját, hazánk Európához tartozását és a kereszténység felvételét. Ezen a napon kell örvendeznünk az új kenyérnek, ami a minden magyar embert megillető biztonság és megélhetés szimbóluma. De mit ünnepelne ma Szent István?
Az alkotmány bezúzásával megszűnt a jogállami rend, a nemzeti öntudatot ma már nem az összetartozás kifejezésére, hanem megosztásra és kirekesztésre használják, keresztényi befogadás helyett pedig a gyűlölet és bezárkózás idejét éljük. Európában keletre kacsingató, elszigetelt kalózállamként tartanak minket számon, ahol elvek helyett csak az számít értéknek, ami pénzben mérhető. Az új kenyér és az otthon biztonsága közben egyre kevesebbeknek adatik meg, soha nem volt hazánkban akkora nélkülözés és reménytelenség, mint ma.
A Demokratikus Koalíció ma emlékezik, ünnepe viszont nem lehet felhőtlen, mert aki emlékezik, nem tudja, mit ünnepelhetne ma Szent István. A DK szerint hazánk letért az államalapítónk által kijelölt útról, ahová előbb vagy utóbb, de vissza kell térnie: az alkotmányos rend és európaiság útjára.
Molnár Csaba Ügyvezető alelnök DK
