Dr. Dávid Ferenc: Kitekintő
Két olyan ország inflációs adatai jelentek meg a napokban, amelyeknek múltja és jelene elválaszthatatlan Magyarországétól. Szlovákia és Csehország történelme ezer szállal kapcsolódott hazánkéhoz, de így van ez ma is: közelség és szomszédság, valamint mindhárman teljes jogú tagjai vagyunk a V4-nek, az Európai Uniónak és a NATO-nak.
Szlovákia: Az euró-alapú szlovák gazdaságban két évnyi tartós gyorsulást követően az elmúlt két hónapban már lassult az árak növekedési üteme. „Szlovákiában az infláció a tavaly novembertől idén februárig tartó időszakban érte el a csúcspontját, amikor az árak éves növekedési üteme 15,4 százalék körül mozgott. Az éves infláció azonban márciusban már 14,8, áprilisban pedig 13,8 százalékra esett vissza, ami azt jelzi, hogy Szlovákiában már túl vagyunk az inflációs csúcson” – nyilatkozta Jana Morháčová, a Szlovák Statisztikai Hivatal szóvivője. Álláspontja szerint az említett, 13,8 százalékos infláció is irdatlanul magas, amire – az elmúlt egy évet kivéve – több mint két évtizede nem volt példa. Két év után idén áprilisban az élelmiszerárak növekedési üteme is visszafogottabb volt, vagyis ezek esetében is tapasztalható bizonyos javulás. Az élelmiszerárak azonban még így is 26 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A különféle becslések szerint az éves átlagos infláció Szlovákiában 10-11 % körüli lesz.
Csehország: A nem euró-alapú cseh gazdaságban a szlovákéhoz hasonló mértékű a pénzromlás üteme. Áprilisban 12,7 százalékra csökkent az éves szintű infláció Csehországban a márciusi 15,0 százalékról - jelentette a Cseh Statisztikai Hivatal. Havi szinten a fogyasztói árak 0,2 százalékkal csökkentek, elsősorban az élelmiszerek drágulása mérséklődött. Az áprilisi inflációt jelentősen befolyásolta az élelmiszerárak alakulása. Éves összehasonlításban az élelmiszerek drágulása 17 százalékra mérséklődött. Havi szinten tavaly október óta most először mértek csökkenést. A várakozások szerint a csehországi – éves szinten számolt - infláció már júniusban-júliusban kerülhet 10 százalék alá.
Magyarország: 2023. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24,0%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7%-kal nőttek. Az élelmiszerek ára 37,9%-kal emelkedett egy év alatt, 20233. április/2022.április viszonylatában (Szlovákiában: 26,0 %, Csehországban: 17,0 %). A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint 15,0-19,5 százalék közé tehető Magyarországon az éves átlagos infláció, de egyre több elemző intézet prognosztizál 17-18 százalékos mértékű pénzromlást, szemben az éves 10 százalék körüli szlovák és cseh értékkel.
Szlovákia és Csehország – NATO elhivatottságuknak megfelelően – teljes mellszélességgel támogatják az orosz megszállókkal küzdő ukránokat (fegyvereket is szállítanak nekik), de mégsem sújtja őket olyan mértékű – a kormány által kiagyalt és propagált – ún. „háborús” infláció, mint a magyarokat. Tíz százalékkal (!) magasabb a fogyasztói árindex növekedés hazánkban, mint Szlovákiában és Csehországban! Míg a két szláv államban 13,1 %, illetve 12,7 százalékos a 2023. április/2022.április mért pénzromlási ütem, addig nálunk 24,0 százalék az infláció, holott – velük ellentétben - mi az „igazi béketáborhoz” tartozunk. Bátran és megalapozottan kimondható tehát, hogy Magyarországon nem „háborús”, hanem „orbáni” infláció dühöng.
