Dr. Dávid Ferenc: Nyugdíjassors
Túl vagyunk május első felének emlékezetes ünnepein. A Munka Ünnepe (május 1.) az Anyák Napja, a Győzelem Napja (május 8.) és az Európa-nap (május 9.) mind-mind fontos számomra. Az előttünk álló fagyosszenteken (május 12., 13.,14.) remélem derűsen túl leszünk valahogy, de a Központi Statisztika Hivatal május 10-én közzétett adatai mégis elrontották a kedvem és nem hagynak nyugodni. Igen, megint a pénzromlásról fogok írni, és jegyzetemben kizárólag a nyugdíjasokkal, illetve a nyugdíjakkal kívánok foglalkozni. Kezdem a múlt év rövid értékelésével: tavaly – éves szinten átlagosan – 15,2 százalékos volt a nyugdíjasokat érintő infláció, viszont két utólagos kiigazítással (július1., november 1.) csak 14 százalék emelésben részesültek az időskorúak. Ez a könnyen számszerűsíthető 1,2 százalékos negatív eltérés hiányzik a bázisévi (2022.) nyugdíjak összegéből, de hátrányosan érinti a tárgyévi (2023.) nyugdíjemelés számítási alapját is. Dupla „pofonban” részesültek tehát az időskorúak, és erre a kettős veszteségre a kormány semmilyen módon nem reagált. A KSH adatai szerint a 2022. teljes naptári évben az élelmiszerek átlagosan 26,0%-kal, a háztartási energia ára pedig 21,7 %-kal drágult. A 14,0 százalékos tavalyi nyugdíjemelés jócskán elmaradt az élelmiszerárak emelkedésének éves átlagos ütemétől és még a 13. havi normatív juttatás – ami nem nyugdíjszerű kifizetés – nem szakszerű bekalkulálásával is reáljövedelem-elmaradást hozott az élelmi termékek vonatkozásában. A 13. havi normatív juttatás kihatása 8,3 százalék (14,0+8,3= 22,3 % az eredmény), ami 3,7 százalékos veszteséget jelent a tavalyi 26,0 százalékos élelmiszer-ár drágulás tükrében. Ennyit az elmúlt esztendőről, ennyit a kormány nyugdíjasokat támogató politikájáról.
Az idei év – nyugdíjas szempontból – nyugodtan nevezhető rémdrámának. A nyugdíjas infláció az év eddig eltelt négy hónapjában minden alkalommal meghaladta a „normál” fogyasztói árindex növekedést. Január: 25,7% kontra 27,4%, február: 25,4 % kontra 26,9 %, március 25,2 kontra 26,7 %. Az áprilisi érték sem szívderítő, hiszen míg a 2023. április/2022. április összevetés 24,0 százalékos pénzromlási értéket mutat, addig a nyugdíjas infláció 25,3 százalékos. Ez előző számsor azt igazolja, hogy az időskorúakat ebben az évben az átlagos mértéknél is jobban sújtja a száguldó infláció, és azt is, hogy a kiszolgáltatott – dolgozni nem tudó - nyugdíjasok nem kapnak semmiféle megkülönböztetett védelmet, így aztán ők a legnagyobb vesztesek!
Érdemes egy pillantást vetni az élelmiszer-árrobbanásra is, amely tavaly október óta félelmetes mértéket öltött:
Hasonló jellegű számsort tudnék közölni a háztartási energia vonatkozásában is, de úgy hiszem, hogy felesleges. Az élelmi termékek drágulását nem ellentételezi a januári 1-i 15 százalékos nyugdíjemelés, az idén februárban folyósított 13. havi juttatás pedig már régen elköltésre került. Nem utazásra, nem ruházkodásra, nem szépészeti szolgáltatásra, nem élvezeti cikkekre. A kisnyugdíjasok jövedelmük igen jelentős részét az élelmiszer-boltokban hagyják/hagyják, a kiskereskedelmi értékesítésből származó áfa-bevétel az állami költségvetésben landol. A központi büdzsé gazdagszik, a nyugdíjas állampolgár szegényedik.
Az időskorúak nehéz helyzetéért aggódó Demokratikus Koalíció (és Árnyékkormánya) azonnali – direkt módon a nyugdíjak nagyságát és kifizetését érintő - intézkedésként javasolja a negyedévenkénti, január 1-vel hatályos nyugdíj-kiigazítást és azt, hogy haladéktalanul 5 százalékos rendkívüli nyugdíjemelésre kerüljön sor, szintén az év elejéig visszamenőlegesen. Az indítvány technikai értelemben könnyen végrehajtható, gazdasági és morális indokoltsága megkérdőjelezhetetlen. Őszintén reméltem, hogy a kabinet május 10-i ülésén döntést hoz a feltétlenül szükséges nyugdíj-korrekció kérdésében, de ez nem történt meg. Az időskorúak tehát továbbra is csak aggodalommal tekinthetnek a jövőbe, tisztes megélhetésük biztosítására a kormány most sem fordított figyelmet.
