Dr. Dávid Ferenc: Mínusz tíz százalék!
Tudom, hogy nem igazán elegáns és ildomos Nagypénteken KSH-adatokkal foglalkozni, de a Központi Statisztikai Hivatal április 6-i (csütörtöki) adatközlése szerint 10,1%-kal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma. 2023. februárjában a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 10,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz (2023. február/2022. február) képest. Idén februárban – a tavalyihoz viszonyítva - az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 8,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 14,5%-kal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2023. január–februárban a forgalom kéthavi volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 7,3%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál (2022. január-február).
Alaposabb elemzés nélkül is levonható az a következtetés, hogy a visszaesést egyrészt a fegyverpénz és az szja-visszatérítés okozta magas bázis, másrészt a magas inflációval együtt járó reálkereset csökkenés idézte elő. A nyugdíjak értékvesztéséről most nem írok részletesen, de mindenki tudja, hogy a 2,5 milliós nyugdíjas tábor is a vesztes oldalra került, hiszen jövedelmi pozíciója az elmúlt években állandóan romlott. Az általuk vásárolt árucikkek mennyisége csökkent és annak minőségi összetétele is silányult. Az élelmiszerboltok 8,6 százalékos forgalom csökkenését, a 40 százalékot is meghaladó – „Európa bajnok” – élelmiszerinfláció nagymértékben befolyásolta. Az üzemanyag-forgalom 14,5 százalékos visszaesésében az üzemanyagok ársapkájának eltörlése játszott meghatározó szerepet.
2023. április 12-én (szerdán) jelenik meg a KSH fogyasztói árak alakulását tartalmazó Gyorstájékoztatója. Vajon számíthatunk a pénzromlás sebességének lassulására, vagy tartósan velünk marad az egyre elviselhetetlenebb infláció? Ez itt a kérdés!