Dr. Dávid Ferenc: Hiányzó taps
„Levegőért kapkod a magyar liberális tábor szervilisebbik fele, amiért Zelenszkij ukrán elnök brüsszeli bevonulását nem tapsolta meg Orbán Viktor miniszterelnök. Hallatlan!" (Magyar Nemzet – Pilhál György).
Nem rugóznék az ügyön, ha az öreg Pilhál (Pilhál György) – „Tapsra vártak” címmel – nem írt volna gúnyos hangvételű jegyzetet, mentegetve Orbán balul sikerült brüsszeli protokolláris fellépését. Úgy tűnik, hogy a kormánypárti sajtó egyik hűséges szolgája még mindig nem érti (vagy nem akarja érteni), hogy miért háborognak a liberális demokrácia hívei Orbán félreérthetetlen és modortalan gesztusán. Az alábbiakban rendkívül egyszerű mondatokkal próbálom indokolni, hogy miért volt „nagyon gáz” a kormányfő szereplése.
Magánemberként, zárt körben Orbán Viktor - közel 60 éves magyar állampolgár - úgy öltözködik, úgy gesztikulál, úgy köpködi a szotyolát, ahogy csak kedve tartja. A felcsúti stadionban a káromkodás is megengedett, az adriai szigeteken – főleg, ha a szakállt növeszt – pedig senki nem ismeri fel. Szabadidejében nyugodtan hordhat rövidgatyát, és hódolhat bármilyen civil szenvedélyének, ami nem jogsértő. Továbbmegyek. Azt is elfogadom, hogy nem szimpatizál Zelenszkijjel, nem tartja vonzó személyiségnek, nem tetszik neki a fizimiskája, stílusa, öltözködése. Az is lehet, hogy szíve mélyén irigyli őt, hiszen az ukrán elnök – ha tetszik, ha nem - korunk hőse: Zelenszkij – ellentétben Orbánnal – valódi szabadságharcos. Egy olyan országot vezet, amelynek népe a függetlenségéért küzd. Minden gúny nélkül írom, abszolút megértem, hogy az ambiciózus magyar kormányfőnek nem esik jól, hogy Volodimir Zelenszkij történelmi jelentőségű figurává nőtte ki magát, és megjelenésekor a fejlett világ valamennyi vezetője megsüvegeli. Orbánnak ezt a megkülönböztetett tiszteletet 30 év alatt sem sikerült kiérdemelnie, erre most jön egy negyvenegynéhány éves ukrán fickó, aki „mindent visz”. Ráadásul Macron francia elnök csütörtökön Franciaország legmagasabb kitüntetését, a Becsületrend nagykeresztjét tűzte Zelenszkij mellkasára: hősiesen harcoló népe képviseletében részesült az elismerésben. A múlt heti eseménysorozat feldolgozása bizonyára nem volt könnyű a magyar miniszterelnök számára, és nehezen emészti meg a fiatal ukrán elnök villámgyors politikai felemelkedését.
Eddig a megértés szólt belőlem, innentől kezdve az elkeseredés és a düh vezeti a klaviatúrát ütő ujjaimat. Orbán Viktor – a végrehajtó hatalom első embere – Brüsszel összes tárgyalótermében (és a folyosókon is) a teljes magyarságot képviseli, ezt a felelősséget nem oszthatja meg senkivel. Minden mondatát, minden mozdulatát és grimaszát velünk, honfitársaival azonosítják. Lehet ezen hosszan elmélkedni, de nem érdemes. Amikor Orbán zsebre tett kézzel „bevonaglik” az Európai Parlament plenáris ülésére, akkor mindenki tudja: ez az ember a magyarok vezetője. Miniszterelnökünk az EU- és NATO tag Magyarország teljhatalmú képviselőjeként - a szó szoros és átvitt értelmében - „elnézett” az ukrán elnök feje felett. Ezzel nem csak Zelenszkij elnököt sértette meg, hanem rajta keresztül a szabadságáért küzdő ukrán népet is. Elfogadhatatlan viselkedésével azt is megüzente: sem az EU-t, sem a NATO-t nem tekinti igazi szövetségesének, a véres háborúban életüket kockáztató kiskatonák élete-halála sem izgatja. Engem az nem izgat, hogy Orbán Viktor magánszemélyként „égeti magát”, azt viszont nem fogadom el, hogy miniszterelnöki durcáskodásának következtében Magyarország szégyenpadra kerüljön. És mielőtt a Pilhál-félék nekem ugranak: tisztában vagyok a Kárpátalján élő magyarok sanyarú sorsával (nyelvhasználati tilalom, kulturális autonómia hiánya stb.), de úgy gondolom, hogy ez az orbáni reakció (is) csak olaj volt a tűzre. Zelenszkijt és az ukrán népet nem szabad hergelni, ellenkezőleg: a bizalmukat kell elnyerni. Rossz gesztusokkal és fölényeskedéssel biztosan nem segítünk a Kárpátalján élő nemzettársainkon!
A háború végeztével mindenki leltárt fog készíteni: az ukránok is, és a nekik fegyveres segítséget nyújtó államok is. Százezernyi határon túli honfitársunkat sodorja veszélybe Orbán azzal, hogy nem törekszik józan, kiegyensúlyozott párbeszédre a szomszédos országgal. Az EU és a NATO közössége sem fogja elfelejteni hideg, számító különállásunkat! Orbán Brüsszelben ismét Magyarország és a magyarok érdeke ellen cselekedett, amire nincs mentség.
