Dr. Dávid Ferenc: Tábornoki bérrendezés
10%-os pedagógus-béremelést tud megelőlegezni a kormány, amíg nem kapjuk meg a Magyarországnak járó forrásokat – olvasható a péntek esti belügyminisztériumi közleményben. A korábbi közléseknek megfelelően, amíg nem kapjuk meg a Magyarországnak járó forrásokat, addig 10%-os pedagógus-béremelést tud megelőlegezni a kormány a nemzeti költségvetés terhére a mostani szankciós válságban – ezt a kormány most rendeletben is rögzítette. A további tervezett béremelés tehát már Brüsszeltől és a Magyarországnak járó uniós források érkezésétől függ. A kormány többször leszögezte, ahogy Magyarország megkapja a hazánknak járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógus-béremelés következhet. Ezért is fontos, hogy hamarosan megszülethetnek a hazánkat illető uniós forrásokról szóló megállapodások. (…)A pedagógus-béremelést egyedül a baloldal veszélyezteti azzal, hogy továbbra is meg akarja akadályozni, hogy hazánk megkapja a neki járó forrásokat. A mostani 10 %-os béremelés 143-146 ezer iskolai és óvodai pedagógust érint, és a kormány 67,6 milliárd forintot biztosít rá. (BM-MTI)
A fenti közleménnyel kapcsolatos észrevételeim nem kötődnek szorosan az oktatás-köznevelés szakmai kérdéseihez, megközelítéseim inkább költségvetési és bérpolitikai szempontból lehetnek érdekesek.
- A most bejelentett bérkorrekció (szándékosan nem írok béremelésről) nem követi a jövő évre prognosztizált inflációt, amely mai tudásunk szerint 15-18 % körül várható. A nyugdíj 15, a minimálbér 16, a garantált bérminimum 14 százalékkal emelkedik 2023-ban, függetlenül attól, hogy mennyi uniós forrás érkezik az országba. Ha nem jön időben, vagy egyáltalán nem érkezik meg a hőn áhított uniós forrás, akkor bizony a pedagógus társdalom tagjai 5-8 százalékos reál-jövedelem pozíció romlást könyvelhetnek el az újévben, ami teljességgel elfogadhatatlan.
- Nyugtalanító az is, hogy úgynevezett közoktatási konzultáción elhangzott ígéreteket követően a Magyar Közlönyben az ágazati szakmai pótlék 20-ról 32 százalékra emeléséről jelent meg jogszabály, azaz nem a személyi alapbéreket rendezik, hanem csak „ravaszul pótlékolnak.” Köztudott, hogy a pótlék bármikor adható és elvehető, örök vita, hogy mi a vetítési alapja, és sokszor az sem tisztázott, hogy milyen esetekben, milyen időszakokra jár. A személyi alapbér az a jogintézmény, aminek emelése jelent garanciát és valódi előrelépést a dolgozóknak, és nem a „ködösített” pótlékszisztéma.
- Mellékesen jegyzem meg, az uniós források megérkezése nem a magyar baloldal ilyen vagy olyan magatartásán múlik, hanem az Orbán-rezsim tűrhetetlen-tarthatatlan gazdaság és társadalom politikája, valamint folyamatos hazudozása teszi lehetetlenné, hogy ezek a pénzügyi eszközök időben és ütemesen áramoljanak az országba.
- A közlemény befejező sora összegszerűen is megemlíti, hogy a 10 %-os bérkorrekció (nem béremelés) 67,6 milliárd forint költségvetési forrást igényel. A nagyságrendek érzékeltetése céljából tájékoztatom az olvasót, hogy a nyáron elfogadott és ma még hatályos 2023-as központi költségvetés kiadási főösszege: 33.425,8 milliárd forint. Vessük össze ezt a hatalmas számot a 67,6 milliárddal (67,6/33.425,8), és rögtön kiderül, hogy a központi kiadások mindössze 0,2 (!) százalékát fordítják a csaknem 150 ezer pedagógus bérének módosítására. Ez a rendőrtábornok pénteki ajánlata, erre a megbecsülésre és „nagyvonalúságra” számíthat a jövőben is a tanártársadalom!
