Dr. Dávid Ferenc: Állami kótyavetye
A parlament plenáris fóruma 2022. október 27-én – általános vita keretében – tárgyalta az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növeléséről szóló kormányzati javaslatot. Igazi „saláta-tervezetről” van szó, tucatnyi hatályos törvény változtatását indítványozták, köztük
- kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény,
- az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény,
- az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény és a
- a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítását.
A végrehajtó hatalom nem titkolt szándéka, hogy egyrészt a kiemelt tulajdonosi joggyakorló státuszban lévő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) pozícióját újabb erőteljes központosítással megerősítse, másrészt a feladatellátást közvetlenül nem szolgáló vagyonelemek hasznosításával, értékesítésével elérhető költségvetési bevételek a kritikus gazdasági helyzetben növelhetők legyenek.
- Az egyes állami vagyonelemek értékesítésének megkönnyítése azt mutatja, hogy a kormánynak óriási szüksége van a többletbevételekre, és az eddigi intézkedéseket a költségvetés idei és 2023. évi tartós kiigazítását (kiadások csökkentése, kifizetési korlátozás, adóemelés, állami beruházások leállítása) már maga sem tartja elegendőnek. Garanciák hiányában azonban félő, hogy nem megfontolt és megalapozott vagyonértékesítési szándékról van szó, hanem pusztán az állami költségvetés „éhségének” gyors tompításáról.
- A benyújtott javaslat az állami tulajdonelemek (ingatlanok és ingóságok) hasznosításával kapcsolatban több esetben bővíti a versenyeztetés mellőzésének lehetőségét, ami semmiképpen nem támogatható. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az eladás-vétel folyamatában meghatározott ár valós licit eredményképpen kerüljön meghatározásra. A versenytárgyalás kiiktatása az összejátszás és a korrupció melegágya.
- Segítené az eligazodást, ha a törvényjavaslat mellékletét képezné egy olyan tételes vagyonleltár, amelyből megismerhetnénk azoknak ingatlanoknak és ingóságoknak, esetleg értékpapíroknak a listáját, amelyek értékesítésre kerülhetnek értékesítésre, de azt is jó lenne tudni, hogy milyen időtávban és mekkora bevételt remél ettől az akciótól az állam.
- Fontos – és általunk nem preferált - változás, hogy az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap részeként nyilvántartott ingatlan-vagyon felett a törvényben tulajdonosi joggyakorlóként kijelölt intézmények helyett a jövőben az MNV Zrt. lesz a tulajdonosi joggyakorló. A nevezett alapokat nem szegényíteni, hanem gazdagítani szükséges, és egyáltalán nem indokolt korlátozni illetve megszüntetni tulajdonosi jogosítványaikat
- Szintén elfogadhatatlan, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság helyett a jövőben az MNV Zrt. kerül kijelölésre az önkormányzattól átvett feladattal állami vagyonba kerülő ingatlan vagyon felett tulajdonosi joggyakorlóként, mivel így a szakmai, egészségvédelmi szempontok helyett nyilvánvalóan inkább a bevételek maximálása kerül előtérbe.
- Nem elfogadható az a műemlékekre vonatkozó szabályozás sem, amely szerint egyes esetekben a tulajdonosi joggyakorló (MNV Zrt.) rendelkezhet az állami tulajdonban álló műemlék-ingatlanok hasznosításáról. Szakmai kompetencia hiányában avatatlan kezekbe kerülhetnek védett műemlék-ingatlanok.
- Elutasítjuk a védett természeti területeken fekvő állami tulajdonú ingatlanok elidegenítésének a lehetővé tételét, hiszen ez gyakorlatilag a felbecsülhetetlen értékű természeti kincseink – kontroll nélküli - kiárusítását is jelentheti. Védett természeti értékek kerülhetnek magántulajdonba, amelyek növény és állatvilága veszélybe kerülhet, a természetes élőkörnyezet védelmének garantálása pedig szinte lehetetlenné válik. Óriási felelőtlenségnek tartjuk, hogy a kormány a természetvédelmi területeket is kiárusítaná. Nem engedhetjük meg, hogy a mostani nemzeti parkok területén egy-egy betonkolosszust húzzanak fel, mivel Magyarországnak nem újabb szállodakomplexumokra, hanem fenntartható, korszerű környezet- és klímavédelmi programra van szüksége.
A beterjesztett anyag jól illusztrálja azt a vagyongazdálkodási ellentmondást, hogy az állam csaknem 1.000 milliárdos kötelezettség (vételár, adósság, garancia stb.) vállalásával – és közvetlen költségvetési forrás igénybevételével - bevásárolja magát egy versenypiacon működő és veszteséges telekommunikációs cégbe (Vodafone Magyarország Zrt.), majd ezzel az ügylettel szinte párhuzamosan, köztulajdonban lévő valamint védett értékeket gyorsított és könnyített eljárással értékesít. Mi ez, ha nem törvényesített állami kótyavetye?!
