A 90 éves Vitányi Iván szerint "Európát kell erősítenünk, mert nincs más út". A baloldali politikus, társadalomtudós születésnapja alkalmából tartott pénteki, budapesti ünnepségen párttársa, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, volt miniszterelnök azt mondta: a baloldal nincs válságban, a baj az, hogy abszolút viszonyítási pontokat keres, pedig a "baloldaliság relatív dolog".
Gyurcsány Ferenc kifejtette: a baloldaliság gyakran attól függ, hogy milyen választási lehetőségek vannak, a politikai és a közéleti erkölcs viszont nem relatív. E tekintetben a DK Vitányi Iván pártja és nem Gyurcsány Ferencé, mert bár nem biztos, hogy tökéletes, de végtelenül tisztességes - mondta.
Vitányi Iván a rendezvényen azt hangsúlyozta: nem azért kell Európát erősítenünk, "hogy ők mindent megoldjanak helyettünk, hanem hogy együtt harcoljunk egy demokratikus kulturált jóléti társadalomért". Demokratikus kultúrára van szükség. Már nem az a kérdés, mennyi pénz kell a kultúrához, hanem hogy mennyi kultúra kell a pénzhez - fogalmazott az ünnepelt.
A jelenlegi helyzetről szólva a veterán baloldali politikus azt mondta: ha valaki 1990-ben ezt jósolja, szembeköpte volna, de a társadalommá nem fejlődött nép maga szavazta meg a jelenlegi rendszert. A "hungaroputyinizmus" elszívta a társadalom erejét, gúzsba kötötte a szolidaritást és visszahozta a feudalizmust - közölte Vitányi Iván.
Hozzáfűzte: szép lenne, ha egyszer már nem ellenállni kellene, hanem segíteni a magyar demokráciát. Az idős politikus visszaemlékezett arra is, hogy 1944 karácsonyán a Gestapo éppen abban a sopronkőhidai börtönben tartotta fogva, ahol Bajcsy-Zsilinszky Endrét, az antifasiszta ellenállás vezetőjét kivégezték.
A rendezvényen felidézték Vitányi Iván korábban elmondott gondolatait is, amelyek szerint a modernkori magyar történelem legnagyobb problémája, hogy a társadalomnak nem volt demokráciaélménye, 1990-ben is készen kapta a demokráciát, nem volt rá felkészülve. Valamennyi párt hibás abban, hogy nem értékelte a demokráciát, nem vigyázott rá. A társadalom állapota összességében nem javult a rendszerváltáshoz képest: egy szűk rétegnek jobb, mint 1990-en előtt, sokaknak azonban rosszabb - idézték a szavait.
Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke, frakcióvezetője köszöntőjében azt emelte ki, hogy Vitányi Iván a gyakorlati politikát illetően nem járt a fellegekben, de ostorozta párttársait, ha pillanatnyi hatalmi érdekek miatt elmulasztották a szembenézést a valósággal. Eszménye a kultúrán át demokratikussá váló közösség haladása a nagyobb szabadság felé.
Heller Ágnes filozófus méltatásában elmondta: Vitányi Iván egy úri család dzsentri ivadéka, Horthy Miklós egykori kormányzó családjának távoli rokona. Hazafi volt, de sosem magyarkodott, baloldaliként nagy vétket nem követett el, a kisebbeket pedig jóvátette - fogalmazott.
A DK Új Köztársaságért Alapítványa a most alapított Új Köztársaság Díjat első ízben Vitányi Ivánnak adományozta, a díjat az ünnepségen Gyurcsány Ferenc adta át az ünnepeltnek.
Az alapítvány által szervezett rendezvényen jelen volt mások mellett a DK több politikusa - köztük Molnár Csaba ügyvezető alelnök, Vadai Ágnes alelnök, és Bauer Tamás, a párt korábbi alelnöke -, továbbá Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője, Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, Romsics Ignác akadémikus, történész és két egykori ombudsman, Majtényi László és Gönczöl Katalin is.
Vitányi Iván 1925-ben született Debrecenben protestáns értelmiségi családban. 1943-ban érettségizett a sárospataki Református Kollégiumban, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen hallgatott filozófiát és esztétikát. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, 1945-ban szabadult, 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) történelem-filozófia szakán diplomázott. 1953-ban a Nagy Imre-féle reformcsoport tagja lett, a forradalom leverése után "ellenforradalmárnak" minősítették, másfél évig nem kapott állást, ezért kitanulta az esztergályos szakmát. 1972-ben kinevezték a Népművelési Intézet igazgatójává, tanítani kezdett az ELTE szociológiai tanszékén és belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1971-ben a pszichológiai tudományok kandidátusa, 1980-ban a szociológiai tudományok doktora lett.
Vitányi Iván 1989-ben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapító tagja volt, 1990 és 1996 között az országos választmány elnöke, 1990 és 2014 között országgyűlési képviselő, 2011-ig az MSZP frakciójában, 2011-től függetlenként politizált.
2010-ben csatlakozott a Gyurcsány Ferenc által életre hívott Demokratikus Koalíció Platformhoz, és amikor a platform 2011. október 22-én Demokratikus Koalíció néven önálló párttá alakult, az egyes számú párttagkönyvet kapta meg. Vitányi Iván 2011-től a DK örökös tiszteletbeli elnöke.
(MTI)
A 90 éves Vitányi Iván szerint "Európát kell erősítenünk, mert nincs más út". A baloldali politikus, társadalomtudós születésnapja alkalmából tartott pénteki, budapesti ünnepségen párttársa, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, volt miniszterelnök azt mondta: a baloldal nincs válságban, a baj az, hogy abszolút viszonyítási pontokat keres, pedig a "baloldaliság relatív dolog".
Gyurcsány Ferenc kifejtette: a baloldaliság gyakran attól függ, hogy milyen választási lehetőségek vannak, a politikai és a közéleti erkölcs viszont nem relatív. E tekintetben a DK Vitányi Iván pártja és nem Gyurcsány Ferencé, mert bár nem biztos, hogy tökéletes, de végtelenül tisztességes - mondta.
Vitányi Iván a rendezvényen azt hangsúlyozta: nem azért kell Európát erősítenünk, "hogy ők mindent megoldjanak helyettünk, hanem hogy együtt harcoljunk egy demokratikus kulturált jóléti társadalomért". Demokratikus kultúrára van szükség. Már nem az a kérdés, mennyi pénz kell a kultúrához, hanem hogy mennyi kultúra kell a pénzhez - fogalmazott az ünnepelt.
A jelenlegi helyzetről szólva a veterán baloldali politikus azt mondta: ha valaki 1990-ben ezt jósolja, szembeköpte volna, de a társadalommá nem fejlődött nép maga szavazta meg a jelenlegi rendszert. A "hungaroputyinizmus" elszívta a társadalom erejét, gúzsba kötötte a szolidaritást és visszahozta a feudalizmust - közölte Vitányi Iván.
Hozzáfűzte: szép lenne, ha egyszer már nem ellenállni kellene, hanem segíteni a magyar demokráciát. Az idős politikus visszaemlékezett arra is, hogy 1944 karácsonyán a Gestapo éppen abban a sopronkőhidai börtönben tartotta fogva, ahol Bajcsy-Zsilinszky Endrét, az antifasiszta ellenállás vezetőjét kivégezték.
A rendezvényen felidézték Vitányi Iván korábban elmondott gondolatait is, amelyek szerint a modernkori magyar történelem legnagyobb problémája, hogy a társadalomnak nem volt demokráciaélménye, 1990-ben is készen kapta a demokráciát, nem volt rá felkészülve. Valamennyi párt hibás abban, hogy nem értékelte a demokráciát, nem vigyázott rá. A társadalom állapota összességében nem javult a rendszerváltáshoz képest: egy szűk rétegnek jobb, mint 1990-en előtt, sokaknak azonban rosszabb - idézték a szavait.
Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke, frakcióvezetője köszöntőjében azt emelte ki, hogy Vitányi Iván a gyakorlati politikát illetően nem járt a fellegekben, de ostorozta párttársait, ha pillanatnyi hatalmi érdekek miatt elmulasztották a szembenézést a valósággal. Eszménye a kultúrán át demokratikussá váló közösség haladása a nagyobb szabadság felé.
Heller Ágnes filozófus méltatásában elmondta: Vitányi Iván egy úri család dzsentri ivadéka, Horthy Miklós egykori kormányzó családjának távoli rokona. Hazafi volt, de sosem magyarkodott, baloldaliként nagy vétket nem követett el, a kisebbeket pedig jóvátette - fogalmazott.
A DK Új Köztársaságért Alapítványa a most alapított Új Köztársaság Díjat első ízben Vitányi Ivánnak adományozta, a díjat az ünnepségen Gyurcsány Ferenc adta át az ünnepeltnek.
Az alapítvány által szervezett rendezvényen jelen volt mások mellett a DK több politikusa - köztük Molnár Csaba ügyvezető alelnök, Vadai Ágnes alelnök, és Bauer Tamás, a párt korábbi alelnöke -, továbbá Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője, Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, Romsics Ignác akadémikus, történész és két egykori ombudsman, Majtényi László és Gönczöl Katalin is.
Vitányi Iván 1925-ben született Debrecenben protestáns értelmiségi családban. 1943-ban érettségizett a sárospataki Református Kollégiumban, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen hallgatott filozófiát és esztétikát. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, 1945-ban szabadult, 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) történelem-filozófia szakán diplomázott. 1953-ban a Nagy Imre-féle reformcsoport tagja lett, a forradalom leverése után "ellenforradalmárnak" minősítették, másfél évig nem kapott állást, ezért kitanulta az esztergályos szakmát. 1972-ben kinevezték a Népművelési Intézet igazgatójává, tanítani kezdett az ELTE szociológiai tanszékén és belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1971-ben a pszichológiai tudományok kandidátusa, 1980-ban a szociológiai tudományok doktora lett.
Vitányi Iván 1989-ben a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapító tagja volt, 1990 és 1996 között az országos választmány elnöke, 1990 és 2014 között országgyűlési képviselő, 2011-ig az MSZP frakciójában, 2011-től függetlenként politizált.
2010-ben csatlakozott a Gyurcsány Ferenc által életre hívott Demokratikus Koalíció Platformhoz, és amikor a platform 2011. október 22-én Demokratikus Koalíció néven önálló párttá alakult, az egyes számú párttagkönyvet kapta meg. Vitányi Iván 2011-től a DK örökös tiszteletbeli elnöke.
(MTI)
