A közmédia 100 milliárd forintot kap 2020-ban arra, amit csak állampárti propagandának nevezhetünk
Óriási összegekhez jut jövőre a közmédia, amit már csak állampárti médiának lehet nevezni, miközben nem tudjuk, miért tervezték annyira alul a költségvetést, hogy 1200 milliárdos többletbevétel keletkezett – azt meg végképp nem lehet tudni, ezt mire is költötték el. Ezekről beszélt a sajtónak Varju László, a költségvetési bizottság DK-s elnöke a Parlamentben, a bizottság ülése után.
– A bizottság négy napirendi pontja közül kiemelném a médiahatóság jövő évi költségvetésére vonatkozót. Nagy meglepetés nincs, amire szükségük volt, azt a kormánypárti képviselőktől megkapták, még akkor is, ha az összegek irreálisak voltak. Fontos ellenzéki törvényjavaslat érkezett az önkormányzatok pénzügyi helyzetének javításáról, de ezt a kormánypárti többség elutasította, még a lehetőséget sem adták meg, hogy ez a törvényjavaslat a parlamentben általános vitára kerüljön. A médiahatósággal kapcsolatos vitában felmerült az a furcsa helyzet, hogy a nekik szánt 100 milliárd forint összegét egyik bizottság, a tartalmát egy másik bizottság vitatja meg.
Így megtörténhet, hogy a médiára szánt 100 milliárd forint elköltését az ellenzék csak meghallgatja, de reagálni, vitázni nem lesz róla lehetősége. Erre a felvetésre sem a médiahatóság, sem az MTVA vezetője nem tudott érdemi választ adni.
A korábbi gyakorlatból nem következtethetünk a kormány vitára való hajlandóságára, így ezt az előterjesztést az ellenzék nem támogatta. Nem fogadható el az a gyakorlat, amelyet a médiahatóság szemlesütve tudomásul vesz, miszerint a kormány figyelmen kívül hagyja a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét, így továbbra is állampárti médium marad – jelentette ki Varju László.
A költségvetési bizottság elnöke szerint a zárszámadásból kiderült, hogy a magyar állam a tervezettnél 1200 milliárd forinttal nagyobb bevételhez jutott. – Kérdés, mire költötték el, és szeretnénk elmondani, szerintünk mire kellett volna elkölteni.
Ha ilyen nagy, a GDP több mint 3 százalékát meghaladó eltérés van a tervezésben, akkor ott igen nagy tervezési problémák voltak,
és kétségbe vonom, hogy a jogalkotás követelményeinek ez a tervezés mennyire felel meg, így természetesen a zárszámadást sem támogattuk – mondta Varju László.
