A rekordgyenge forint csúnyán bedöntheti a jövő évi költségvetést
A rekordgyenge forint csúnyán bedöntheti a jövő évi költségvetést 2019.10.02.

A rekordgyenge forint csúnyán bedöntheti a jövő évi költségvetést

 

 

A magyar gazdaságpolitika a káosz felé halad. Fejetlenség uralkodik minden téren, Matolcsy jegybankelnök és Varga pénzügyminiszter tehetetlenül és tétlenül szemlélik a folyamatokat, amelyek oda vezethetnek, hogy összeomlik a 2020-as költségvetés. Varju László, a költságvetési bizottság DK-s elnöke beszélt a részletekről.

 

 

– A forint történelmi mélyrepüléséről beszélve ma már nem csak a politikusok, hanem számos szakértő is foglalkozik azzal, hogy mi is történik. A közgazdászok abban egyetértenek, hogy a 2008–2009-es világgazdasági válság után bekövetkező aranykor lassan véget ér. Kérdés, hogy ennek az aranykornak a vége lassulással vagy recesszióval következik be, s ez nagyban függ attól, hogy Magyarország hogyan készül fel rá. Egyelőre annyit látunk, hogy

 

Matocsly György és Varga Mihály között éles vita bontakozott ki, mivel szemlátomást nem tudnak közös nevezőre jutni, s ennek a bizonytalanságnak leginkább a magyar családok fogják a kárát látni.

 

A friss inflációs jelentésben a jegybank elnöke megüzeni, hogy az általuk összeállított 330 pontos versenyképesség-javítási program az egyetlen megoldás. Konszenzus azonban továbbra sincs, a vita egyelőre zajlik, miközben a Magyar Nemzeti Bank lényegében egy előre költekező programot javasol, amely elsősorban a Brüsszelből érkező euró-támogatások forintra váltásáról szól – mondta Varju László.

 

A költségvetési bizottság elnöke szerint már 9 éve zajlik egy tudatos árfolyamgyengítő politika: 2010-ben átlagosan 275 forint volt egy euró, most viszont egy euróért már 330 forint fölött kell fizetni, jelenleg csaknem 336 forintot.

– Az árfolyamgyengítő politika súlyos hatással van mind a magyar gazdaságra, mind a magyar családokra. Értem, hogy az exportra termelő vállalatokat ezzel segítik, de

 

az igazi probléma az, hogy az MNB elnöke csak a rövid távú érdekeket veszi figyelembe, hogy az így szerzett nyereséget különféle alapítványokba eljuttatva ott szőnyegekre, bútorokra, s még ki tudja mire költsék el.

 

Teljesen indokolt volt a költségvetési bizottság ülésén mindezekre felhívni a figyelmet, mert felelős monetáris politikát kell folytatni, amelyben az irányítóknak egyetértésben kell részt venniük – jelentette ki Varju László. – Komoly kérdés, hogy mennyit kell spórolni a költségvetésben, hiszen azt már látjuk, hogy egyészségügyre, orvosokra, oktatásra, tanárokra nem jut pénz.

 

Ha a magyar kormány végre meghozná a döntést az euró céldátumáról, akkor 2020. január 1-jétől elkezdhetjük az euró bevezetését, mivel így sokkal stabilabb helyzet alakulna ki, s a magyar családok elkezdhetnek felkészülni erre. Ehhez egyetértés kell a jegybankelnök, a pénzügyminiszter és a költségvetési bizottság között, ehelyett azonban vitákat látunk.

RSS
Kapcsolódó politikusok
Kapcsolódó cimkék árfolyam, forint, költségvetés, közlemény