Az ország jövőjét felélő költségvetés módosítását követeli a DK

Az ország jövőjét felélő költségvetés módosítását követeli a DK

A számok nem hazudnak: 2010-ben százalékokban kifejezve még jóval több jutott az ország GDP-jéből oktatásra, egészségügyre és nyugdíjra, mint 2020-ban fog. Pénz van, de az értelmetlen luxusberuházásokra megy el, meg a kormánypropaganda működtetésére. A részletekről Arató Gergely frakcióvezető-helyettes tartott sajtótájékoztatót.

– A kormánypropaganda dicshimnuszokat zeng arról, hogy a Fidesz 9 éves kormányzása után minden területre több pénz jut, de a számok makacs dolgok. Ha a most elfogadott költségvetést összehasonlítjuk a 2010. évivel, kiderül, hogy ennek az időszaknak a legnagyobb vesztese az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjas társadalom.

Szükségesnek tartjuk a 2020-as költségvetés módosítását, hogy a legfontosabb társadalmi területek ne legyenek ennek a költségvetésnek a vesztesei.

Lehet bűvészkedni a számokkkal, de valójában azt érdemes megvizsgálni, hogy az ország által megtermelt összes pénzből mennyi jut az egyes területekre:

• 2010-ben jóléti kiadásokra a GDP 31 százaléka jutott, jövőre kevesebb, mint 25 százaléka.
• Az oktatás és egészségügy helyzete a legfájdalmasabb, pedig ezek határozzák meg az ország jövőjét: 2010-ben oktatásra a GDP 5 százalékát költötték, 2020-ban 4,3 százalék jut erre, de volt már kevesebb is, mint 4 százalék a Fidesz-kormány alatt.
• Az egészségügyre az EU-ban átlagosan a GDP 7 százalékát költik, ez Magyarországon 2020-ban épp csak eléri a 4 százalékot, miközben 2010-ben, egy válsággal sújtott évben is 4,6 százalék volt. Nem véletlenek tehát a mind hosszabb várólisták, a kórházak mind nagyobb adósságai, meg a látogatók nyakába szakadó plafonok és a 40 fokos műtők, az elvándorlás, a kiürülő háziorvosi praxisok. A magyar egészségügy uniós összehasonlításban tavaly az utolsó előtti helyen volt, csak Romániát előztük meg, és lemaradtunk egy sor olyan országtól, akiket 2008-ban még megelőztünk.
• Nyugdíjakra a GDP 10,5 százalékát fordítottuk 2010-ben, ez az arány 2020-ban már csak 7,3 százalék lesz.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy míg 2010-ben az átlagnyugdíj meghaladta az átlagkereset 65 százalékát, addig 2015-ben már csak a nettó átlagkereset 54 százalékát érte el, és jövőre még kevesebb lesz – sorolta az adatokat Arató Gergely.

A 2020-as költségvetés feléli az ország jövőjét, még nagyobb nyomorba taszítja a nyugdíjasokat, annak érdekében, hogy több fedezet legyen a nagyvállalatok profitjára és fölösleges luxuskiadásokra.

– A Demokratikus Koalíció már a költségvetés vitájában is tett javaslatokat, hogy ezekre a területekre csoportosítsanak át összegeket, olyan fölösleges kiadások helyett, mint a közmédia 75 milliárdos támogatása, a Várba költöztetésekre szánt 11 milliárd forint, a Paks II. beruházás 77 milliárdja, a Honvédelmi Minisztérium 120 milliárdos költsége, vagy a Budapest–Belgrád vasútvonal 61 milliárdos támogatása. Ezek elhagyásával több jutna oktatásra, egészségügyre, nyugdíjakra, mert ezek jelentik az ország jövőjét, s nem a kormányzati luxusberuházások meg az uniós pénzek kormányközeli zsebekbe terelése – jelentette ki a frakcióvezető-helyettes.