Dobrev Klára: Az Európai Egyesült Államok nem egy birodalom, hanem egy szövetség
Dobrev Klára: Az Európai Egyesült Államok nem egy birodalom, hanem egy szövetség 2019.04.07.

Dobrev Klára: Az Európai Egyesült Államok nem egy birodalom, hanem egy szövetség

 

„Európa válaszúton – a jövő perspektívái” címmel rendezett konferenciát az Új Köztársaságért Alapítvány és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja. A rendezvényen beszédet mondott Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-listavezetője, és Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke, európai parlamenti képviselője.

– „Az európai integráció válságba került, erősödik a nemzetállami szemlélet.” „A második világháború után kialakult liberális demokráciák lassan átadják helyüket a XXI. századra kialakuló populista világrendnek.” „Az EP-választásokon többségbe kerülnek az Európa-ellenes erők, az EU összeomlik.” Ilyen szalagcímekkel találkozhatunk mostanában lapokban, tévékben, interneten. Ennek a riogatásnak azonban nem sok köze van a valósághoz – kezdte nyitó felszólalását Molnár Csaba. – Ha egy szervezet a végóráit éli, akkor erről így gondolkodnak a tagjai is, hiszen a bőrükön érzik. De ez nem így van:

az Eurobarométer több, mint 40 éve vizsgálja az európai polgárok hozzáállását az integrációhoz, s legfrissebb felmérése szerint 68 százalékuk, azaz több, mint kétharmaduk pozitívan tekint az Európai Unióra. Ilyen magas támogatást 36 éve nem mértek. A magyar választók 79 százaléka egyetért uniós tagságunkkal. Szétesés előtt állhat valami ekkora támogatás mellett? Aligha.

A centrista, Európa-barát pártok a szavazatok 70 százalékára számíthatnak a májusi választásokon. Előfordulhat, hogy a szélsőjobboldali pártok szorosabb együttműködésre lépnek, ami nem lesz könnyű nekik, de a felmérések szerint a parlamenti arányuk nem fog megváltozni. Vannak változások a politikában, de ezek nem egyértelműen a szélsőjobbnak kedveznek.

Molnár Csaba szerint a konzervatív és a baloldali pártok támogatása valóban csökkent, de az elpártolók többsége nem a szélsőjobbot, hanem a határozottan Európa-párti, s alapvetően baloldali zöldeket erősítette. A francia szocialisták összeomlottak, de ebből sem a szélsőjobb profitált, hanem kinőtt belőle Macron elnök új, liberális Európa-párti mozgalma. Bár Olaszországban valóban erősödött a szélsőjobb, az ugyanannyi EP-mandátummal rendelkező Spanyolországban viszont a baloldal erősödött. Ráadásul jellemző az EP-választásokra, hogy könnyebben szavaznak szélsőséges erőkre, amelyek aztán a nemzeti választásokon sokkal rosszabbul szerepelnek.

EURÓPA NEM VÁLSÁGBAN VAN, HANEM VÁLTOZÁSBAN, MIÓTA KITALÁLTÁK, FOLYAMATOSAN VÁLTOZIK
– foglalta össze véleményét Molnár Csaba. – A szuverenitás XIX. századi változata ma már nem létezik, ez vezetett két világháborúhoz, s ha egy ország önként mond le szuverenitása egy részéről, hogy azt másokkal közösen gyakorolja, akkor az nem tekinthető a szuverenitás korlátozásának. A szuverenitás eszméjét a XX. század második felében felváltotta a kooperáció. A régi szuverenitás-eszme jegyében született meg a Brexit, s a britek azóta sem képesek megoldani.

Az EP-képviselő szerint az integrációból visszabontani egyetlen centrista párt sem akar, ez a populisták jellemzője, s Molnár Csaba szerint ez náluk is részben csak álca, mert így akarnak elfedni hazai problémákat, így akarják elérni, hogy senki se ellenőrizze őket. Marine Le Pen és Salvini 5 éve még ki akartak lépni az EU-ból, mára azonban ezek kikerültek a programjukból.

Az új típusú populista szuverenisták valójában nem az EU-t támadják, hanem saját illiberális állami berendezkedésüket védik.

Orbán nem tudja befolyásolni az európai integrációt, de a mi sorsunkat tudja befolyásolni, ha kirángatja az országot az integráció fejlődéséből. – Mert nem az a tét, hogy az integráció fejlődni fog, hanem az, hogy mi benne leszünk-e – zárta beszédét Molnár Csaba, és átadta a szót Dobrev Klárának.

– A nemzetállam és az általa teremtett nemzeti identitás nem túl régi az emberiség történelmében, alig 200 éves múltra tekinthet vissza. S ez jó, mert nélküle nem lenne Jókai, Arany, Radnóti vagy Grecsó Krisztián. Ugyanezen a folyamaton mentek át más nemzetek is – kezdte előadását Dobrev Klára. – Egy területet azonban át kell gondolnunk:

a nemzetállamok kialakulásánál állam és nemzet szorosan összefonódott, és a kor kihívásait képes volt megoldani. De a XX. század két nagy világégése után újra kellett gondolni, hogy a továbbiakban hogyan is működjünk együtt. Hogy a nemzetállamok versengése helyett az együttműködés kerüljön előtérbe.

A gazdasággal kezdték, s ennek eredménye a 74 éve tartó európai béke. Aztán kiderült, hogy az integráció kiterjesztése a béke mellett fejlődést és jólétet is eredményez. De az EU még félkész állapotban van.

Az EP-listavezető arról beszélt, hogy épp e félkész állapot miatt sokkal inkább feladatról kell beszélni, s nem válságról. A klímaváltozást nem lehet kerítéssel megállítni, az aszály drágulást okoz, a légkondicionálás nélküli kórházakban nő a fertőzésveszély. Magyarország egyik legnagyobb problémája nem a bevándorlás, hanem a kivándorlás, erről kellene óriásplakátokat kitenni. A gazdagok és szegények közötti különbség globális jelenségére egy nemzetállam nem adhat választ.

– Azért van szükség az Európai Egyesült Államokra, mert az abban közösen gyakorolt szuverenitás képes megoldást nyújtani ezekre a problémákra, ezért képviseljük ezt a programunkban.

Az Európai Egyesült Államok nem egy birodalom, nem egy zsarnoki központból irányítják, s nem jelenti egyetlen nemzet szupremáciáját sem. Ez egy szövetség, amelyben közösen oldunk meg állami szinten nem megoldható problémákat. Az EU azért is félkész, mert el kell kezdenie jobban foglalkozni a polgárok hétköznapi problémáival.

Európának az is feladata lenne, hogy megvédje polgáraikat saját galád kormányuktól, de a jelenlegi állapotban erre nem igazán képes – mondta Dobrev Klára. Az EU nem lehet úgy a világ első vagy második gazdasága, hogy ezt a polgárai nem érzik. Ezen változtatna az európai minimálbér és minimálnyugdíj, illetve az európai családi pótlék bevezetése.

A konferencián felszólalt Palánkai Tibor akadémikus és Hajdu Nóra elemző, az IDEA Intézet munkatársa is.


dr. Dobrev Klára
EP-listavezető, képviselőjelölt
DK

RSS
Kapcsolódó politikusok