Az egészségügyben ütemezett béremelést, a középszintű szakképzés visszaállítását, az eszközpark amortizációjának elszámolhatóságát, a szabadfoglalkozású orvoslás és az úgynevezett "tb extra" bevezetését jelölte meg irányvonalként egészségügyi programjában a Demokratikus Koalíció (DK).
Gyurcsány Ferenc, az ellenzéki párt elnöke a témában tartott csütörtöki sajtóbeszélgetésen azt mondta, készen kell állni a kormányzásra, és ennek legfontosabb feltétele, hogy meg tudják mondani, mit tennének, ha kormányra kerülnének.
Kifejtette, pártja a február 13-ai kongresszuson hirdeti meg az egészségügyet is magában foglaló programját, amelynek az előkésztése zajlik. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, ez a program nem egyfajta kinyilatkoztatás lesz, hanem inkább "nyitott vitaanyagnak" tekinthető majd.
Azt mondta, az egészségügyben mára minden szakma hiányszakma lett, naponta három orvos és két nővér hagyja ott munkahelyét, összességében pedig 500-600 milliárd forint hiányzik az ágazatból.
A lehetséges elmozdulási irányok között említette, hogy a szociális járulékból 150-180 milliárd forintot kizárólag az oktatásban és az egészségügyben lehetne felhasználni.
Ezen kívül a párt véleménye szerint át kell alakítani a középszintű szakképzést, a társadalombiztosításon belül pedig úgynevezett "tb extrát" kellene bevezetni. Utóbbi lényege, hogy aki a lehetőségeihez mérten hajlandó több tb-járulékot fizetni, az kaphasson magasabb minőségű ellátást az állami rendszerben. Gyurcsány Ferenc közölte: "felülről zárttá kell tenni" az egészségügyi szolgáltatási listát, és meg kell határozni, hogy a befizetett tb-járulékért milyen ellátást nyújt az állam. Aki ennél magasabb szintű ellátást szeretne, annak többet is kellene befizetnie az állami kasszába.
Az ágazatban dolgozók bérhelyzetéről szólva Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: határozottan ellene van egy olyan javaslatnak, amely egyösszegű, nagymértékű béremelést ígérne az orvosoknak és a nővéreknek. Pártja inkább azon a véleményen van, hogy éves ütemezésben 15 százalékkal lehetne emelni a béreket. Az ágazatban dolgozókkal abban keresné a kompromisszumot, hogy "ne egy lépésben akarjanak 50 százalékos béremelést, hanem öt lépésben akarjanak 100 százalékot" - fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor: tisztában van azzal, hogy tragikusan alul vannak fizetve az orvosok és nővérek, de egy lépésben ezt a lemaradást nem lehet megoldani.
A hálapénz lehetséges megszüntetésére vonatkozó kérdésre a pártelnök azt válaszolta, először bért kell emelni, csak utána lehet a paraszolvencia megszüntetéséről beszélni.
Gyurcsány Ferenc a kórházvezetőkkel folytatott konzultációkról elmondta, azok nyitott, együttműködő beszélgetések voltak, a megbeszéléseken részletes tájékoztatást kaptak a párt képviselői.
Az új budapesti "szuperkórházzal" kapcsolatban a pártelnök azt mondta, a kórházvezetők "kételkedéssel fogadták" az új intézmény tervét, mert egyrészt szerintük a jelenlegi ellátási kapacitások elegendőek, másrészt kérdés, ki fog dolgozni az új kórházban. Az intézményvezetők szerint az új ellátóra fordítandó 100 milliárd forintból a meglévő ellátást lehet fejleszteni.
Gyurcsány Ferenc szerint nagyon meg kellene erősíteni az ellátás első két szintjét, a háziorvosi és járóbeteg-ellátást, a szakrendelők fenntartói azonban lehetnének újra az önkormányzatok, ha vállalják ezt a szerepet. A kórházak esetében pedig "hajlik arra", hogy az állam a legjobb gazda.
(MTI)
Az egészségügyben ütemezett béremelést, a középszintű szakképzés visszaállítását, az eszközpark amortizációjának elszámolhatóságát, a szabadfoglalkozású orvoslás és az úgynevezett "tb extra" bevezetését jelölte meg irányvonalként egészségügyi programjában a Demokratikus Koalíció (DK).
Gyurcsány Ferenc, az ellenzéki párt elnöke a témában tartott csütörtöki sajtóbeszélgetésen azt mondta, készen kell állni a kormányzásra, és ennek legfontosabb feltétele, hogy meg tudják mondani, mit tennének, ha kormányra kerülnének.
Kifejtette, pártja a február 13-ai kongresszuson hirdeti meg az egészségügyet is magában foglaló programját, amelynek az előkésztése zajlik. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, ez a program nem egyfajta kinyilatkoztatás lesz, hanem inkább "nyitott vitaanyagnak" tekinthető majd.
Azt mondta, az egészségügyben mára minden szakma hiányszakma lett, naponta három orvos és két nővér hagyja ott munkahelyét, összességében pedig 500-600 milliárd forint hiányzik az ágazatból.
A lehetséges elmozdulási irányok között említette, hogy a szociális járulékból 150-180 milliárd forintot kizárólag az oktatásban és az egészségügyben lehetne felhasználni.
Ezen kívül a párt véleménye szerint át kell alakítani a középszintű szakképzést, a társadalombiztosításon belül pedig úgynevezett "tb extrát" kellene bevezetni. Utóbbi lényege, hogy aki a lehetőségeihez mérten hajlandó több tb-járulékot fizetni, az kaphasson magasabb minőségű ellátást az állami rendszerben. Gyurcsány Ferenc közölte: "felülről zárttá kell tenni" az egészségügyi szolgáltatási listát, és meg kell határozni, hogy a befizetett tb-járulékért milyen ellátást nyújt az állam. Aki ennél magasabb szintű ellátást szeretne, annak többet is kellene befizetnie az állami kasszába.
Az ágazatban dolgozók bérhelyzetéről szólva Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: határozottan ellene van egy olyan javaslatnak, amely egyösszegű, nagymértékű béremelést ígérne az orvosoknak és a nővéreknek. Pártja inkább azon a véleményen van, hogy éves ütemezésben 15 százalékkal lehetne emelni a béreket. Az ágazatban dolgozókkal abban keresné a kompromisszumot, hogy "ne egy lépésben akarjanak 50 százalékos béremelést, hanem öt lépésben akarjanak 100 százalékot" - fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor: tisztában van azzal, hogy tragikusan alul vannak fizetve az orvosok és nővérek, de egy lépésben ezt a lemaradást nem lehet megoldani.
A hálapénz lehetséges megszüntetésére vonatkozó kérdésre a pártelnök azt válaszolta, először bért kell emelni, csak utána lehet a paraszolvencia megszüntetéséről beszélni.
Gyurcsány Ferenc a kórházvezetőkkel folytatott konzultációkról elmondta, azok nyitott, együttműködő beszélgetések voltak, a megbeszéléseken részletes tájékoztatást kaptak a párt képviselői.
Az új budapesti "szuperkórházzal" kapcsolatban a pártelnök azt mondta, a kórházvezetők "kételkedéssel fogadták" az új intézmény tervét, mert egyrészt szerintük a jelenlegi ellátási kapacitások elegendőek, másrészt kérdés, ki fog dolgozni az új kórházban. Az intézményvezetők szerint az új ellátóra fordítandó 100 milliárd forintból a meglévő ellátást lehet fejleszteni.
Gyurcsány Ferenc szerint nagyon meg kellene erősíteni az ellátás első két szintjét, a háziorvosi és járóbeteg-ellátást, a szakrendelők fenntartói azonban lehetnének újra az önkormányzatok, ha vállalják ezt a szerepet. A kórházak esetében pedig "hajlik arra", hogy az állam a legjobb gazda.
(MTI)
