Dr. Dávid Ferenc: Negatív iparkép

2024.02.14.

Dr. Dávid Ferenc: Negatív iparkép

 

A Központi Statisztikai Hivatal jóvoltából már 2024. február 6. óta tudjuk, hogy az ipari termelés volumene a tavalyi évben Magyarországon drámai módon visszaesett. A február 13-án közzétett számok megegyeznek az egy héttel korábban közzétett nyers adatokkal: 2023 decemberében az ipari termelés volumene 13,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 8,7%-kal csökkent. A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés, csupán három alág (vegyianyag, kox-gyártás, kőolaj-feldolgozás) kibocsátása nőtt. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. novemberinél 0,3%-kal kisebb volt. 2023-ban (azaz éves összehasonlításban) az ipari termelés volumene 5,5%-kal alacsonyabb volt, mint 2022-ben.

A mostani (február 13-i) közlés alapján megismerhetjük a romlás, a visszaesés összetevőit. Az elkeserítő összkép kialakulásában meghatározó szerepe van a feldolgozóiparnak, amelynek most megismert bázisévi adatai bizony szomorú állapotot tükröznek.

Következnek a tavalyi - feldolgozó ipari - volumenindexek, 2023. december/2022. december viszonylatában, a teljesség igénye nélkül:

  • Járműgyártás: mínusz 9,0 százalék
  • Villamos berendezés gyártás: mínusz 23,0 százalék
  • Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás: mínusz 17,0 százalék 
  • Élelmiszer, ital és dohánytermék gyártás: mínusz 10,4 százalék

Nagyon fontos kiemelni, hogy az iparon belül 94% százalékos súlyt képvisel a feldolgozóipar teljesítménye.  A járműgyártás 26, a villamos berendezés gyártás 10, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás 9, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártás pedig 14 százalékos részarányt képvisel a feldolgozóiparban. Ha ezekben a szegmensekben a meghatározó jelentőségű alágak/alágazatok sorra „befulladnak”, akkor azt mindenki megérzi. Nem véletlen tehát, hogy a tavalyi év nemzetgazdasági szinten (is) csúfosra sikeredett, mivel az előállított GDP-ből (bruttó hazai termékből) az ipar 22-24 százalékos részarányt képvisel. Ha itt hatalmas a „bukta” (márpedig az), akkor a végbizonyítvány nem lehet jórendű!

Ez a múlt, a közeli múlt, már február közepén járunk. Napjainkban a gazdaság kérdései háttérbe szorultak, a közbeszéd első sorban a köztársasági elnök botrányos bukásának „szövődményeiről” szól, ami teljességgel érthető. Azonban a belpolitikai vihar ellenére sem feledkezhetünk meg hazánk gazdasági stabilitása helyreállításának fontosságáról. A hibás kormányzati lépéssorozatokból eredő - 2023. évi - anyagi és pénzügyi (költségvetési) kudarc nem ismétlődhet meg. Ennek viszont elengedhetetlen feltétele az ipari termelés újraéledése és dinamikus pályára állása.