Dr. Dávid Ferenc: Pénzügyi barkácsolás
„Az elmúlt januári napok alatt azért már egyre több információ jön be hozzánk, hogy a 2023-as évet hogyan zárhatjuk. Ezek a számok azért azt mutatják, hogy a költségvetés nagyjából 6 százalék körüli hiánnyal fog zárni. (…) Az idei év hasonló problémákkal küzd, hasonló a feladat. Az egyensúlyra figyelve a növekedést erősíteni. Szerintem az a helyes magatartás, ha a hiánynak hosszabb idejű kifutást engedünk, és azt mondjuk, hogy a 6 százalékból a 3 százalék alatti hiányt majd csak 2025-re érjük el. Egyelőre ebben csak gondolkodás van, nincs még kormánydöntés, de vélelmezem, hogy a makrószámok azt fogják alátámasztani, hogy a tavalyi év után az idén mérsékeltebb hiánykiigazításra van csak szükség. (…) Ha most visszanézek, akkor azt kell mondanom, hogy jobb teljesítményt értünk el a nyáron elfogadott költségvetésekkel, mint abban az időszakban, amikor a baloldali kormányok ősszel fogadták el ezt a dokumentumot. Nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy mennyire van alaposan megtervezve a költségvetés, a programok működőképesek-e, hozzájárulnak-e termelési kapacitások kiépítéséhez, javítják-e a hatékonyságot, a versenyképességet. (Varga Mihály, InfoRádió)
- Kezdjük Varga miniszter utolsó mondatával, amely az „alaposan megtervezett költségvetés” fontosságáról, szükségességéről szól. Szeretném emlékeztetni a pénzügyminisztert, hogy a Fidesz-többség által 2022. nyarán – a 2023. évre vonatkozó – elfogadott állami költségvetésben 3,5 százalékos volt a tervezett GDP-arányos hiány mértéke. Ez dagadt 6 százalékosra, az eltérés több mint 70 százalék (!). Ez nehezen nevezhető tervezési hibának és azt igazolja, hogy 2022. nyarán a pénzügyi kormányzatnak „lövése” sem volt a várható reálfolyamatokról. A törvényt persze áterőltették, az eredmény közismert. (A gazdasági növekedésnél hasonlóan „sikeresen” prognosztizáltak: tavaly az áhított plusz 4 % mínusz 0,4 % lett, azaz bővülés helyett zsugorodás következett be. Ennyit a nyáron elfogadott állami költségvetések valóságtartalmáról.
- Az idei évre vonatkozó költségvetési előirányzat szerint (amelyet 2023 nyarán fogadott el a kormánytöbbség) 2,9 % lesz 2024-ben a GDP-arányos hiány. Fél évvel ezelőtt tudható volt, hogy ez a célkitűzés sem lesz tartható, ugyanis már tavaly júliusban láthattuk: az ostoba pénzügypolitika következtében 2023. végére nagyon elszalad a deficit, ebből eredően a 2024. év kedvezőtlen költségvetési bázisra építkezik. Most azzal az „újdonsággal” állt elő Varga Mihály, ami sokak számára már fél évvel ezelőtt evidencia volt: nem lehet 2024-ben 3 % alá szorítani a költségvetési hiányt. (Persze lehet: a.) adóemeléssel, b.) drasztikus kiadáscsökkentéssel). Egyiket sem vállalja nyíltan a kormány, hiszen idén nyáron két fontos politikai megméretésre kerül sor. Varga tehát az éteren keresztül megüzente, hogy nem egy év, hanem két év szükséges az elszabadult hiány mérséklésére, azaz 2025-re ígérte a 3 % alatti értéket. Ez pedig azt (is) jelenti, hogy a központi költségvetésről tavaly elfogadott törvényen megint változtatni kell, tehát hamarosan megindul az újabb pénzügyi barkácsolás.
- Az interjúban elhangzott (fent nem idéztem), hogy a pénzügyminiszter 3,6 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idén. A nemzetgazdasági miniszter (Nagy Márton) erre rálicitált 4 százalékkal, az óvatoskodó Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindössze 2,5 – 3,5 százalékos GDP- bővülést jósol. Még csak véletlenül sem egyeznek a számok! Az mindenképpen előrelépés a tavalyi évezhez képest, hogy míg 2023-ra vonatkozóan még az előjelet sem találták el az előbb megnevezett intézmények, addig az idén talán abban reménykedhetünk, hogy a gazdaság pozitív teljesítménnyel rukkol elő. Nehezíti a tájékozódást és a helyzetet, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium karöltve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával folyamatosan össztűz alatt tartja a Magyar Nemzeti Bankot. Ez a nyílt színen folyó verbális küzdelem elbizonytalanítja a vállalkozókat, kétségessé teszi az infláció elleni küzdelem hatékonyságát és nem utolsó sorban elriaszthatja a külföldi befektetőket. Talán szerencsésebb lenne, ha a Parragh-kamara és a Nagy-minisztérium felhagyna az MNB vegzálásával, maradna a kaptafánál és hagyná, hogy a „bankok bankja” a rávonatkozó törvényben előírtak szerint végezze munkáját!
