Dobrev Klára: A kormányváltás után új alkotmányt adunk az országnak
Budapesten mutatta be Dobrev Klára árnyék-miniszterelnök, Molnár Csaba árnyék-kancelláriaminiszter és Arató Gergely kormányprogramért felelős árnyékminiszter az Árnyékkormány jogállamisági és igazságügyi programját.
„Erős, hatékony és az emberekre vigyázó államot építünk” - kezdte beszédét Dobrev Klára. Az árnyék-miniszterelnök ezek után arról beszélt, hogy a jelenlegi kormány szétdúlta, tégláira szedte az államszerkezetet, megváltoztatta annak működését pusztán azért, hogy saját hatalmát még jobban bebiztosítsa. Dobrev Klára szerint a kormányváltás után egy olyan erős szolgáltató államot kell építeni, amely odafigyel az állampolgáraira. A szociáldemokrata kormány azt szeretné elérni, hogy „az emberek újra azt mondják, hogy van egy hazánk, amelyik vigyáz ránk.”
Dobrev Klára arról beszélt, hogy az erős állam az egyetlen módja annak, hogy az emberek jobban éljenek, de garantálni kell, hogy az állam az embereket szolgálja, és ne hatalmasokat. Az árnyék-miniszterelnök szerint ma olyan alapvető igazságokat kell kimondani, hogy a jog mindenkire egyformán vonatkozik.
Dobrev Klára a kormányváltás után lassabb törvényhozást ígért, hogy mindenki elmondhassa a véleményét azokról a törvényekről, amelyek a mindennapi életünket meghatározzák. És azt is világossá tette, hogy Magyarországnak egy tisztességes, mindenkinek szóló alkotmányra van szüksége. Az árnyék-miniszterelnök beszélt arról is, hogy számos olyan szabályt fognak hozni, amely megnehezíti, hogy eltitkolják közadatokat, törvénytelenséget. Elszámoltatható, átlátható kormányt ígért és azt, hogy visszaszorítják a korrupciót. „Ha nem öljük meg a Magyarországot átható korrupciót, akkor a korrupció öli meg az országot” – mondta. Dobrev Klára szerint a szociáldemokrata kormány soha többé nem engedi meg, hogy magyarok közös vagyonát a NER ellopja. Az állam pedig a szakszervezetek jogainak visszaadásával meg fogja védeni a dolgozókat. Azért dolgozunk, hogy a népnek újra joga legyen a hatalmasok felett - zárta beszédét Dobrev Klára.
Molnár Csaba árnyék-kancelláriaminiszter 5 pontos lépésről beszélt, ami ahhoz kell, hogy Magyarország egy szabad, európai, igazságos és demokratikus jogállam legyen:
1. lépés: helyre kell állítani a jogállamot.
2. lépés: átláthatóvá kell tenni a kormányzást.
3. lépés: vissza kell állítani az igazságszolgáltatás függetlenségét.
4. lépés: ki kell söpörni a fideszes maffiózókat a végrehajtásokból.
5. lépés: vissza kell építeni a munkából élők intézményes jogvédelmét, a szakszervezetiséget.
Molnár Csaba ígéretet tett, hogy a szociáldemokrata kormány a parlamenti mandátummal rendelkező pártokkal egyeztetve, minél szélesebb társadalmi konszenzusra törekedve fog új alkotmányt ajánlani Magyarországnak, amit a magyar nép népszavazáson fog elfogadni. Ebben az alkotmányban az is benne lesz, hogy azon csak kivételes és egyedi esetekben lehet változtatni.
Az árnyék-kancelláriaminiszter azzal folytatta, hogy az Dobrev-kormány átlátható kormányzásra készül, amelyben nincsenek titkok és nincs hazugság, ellenben vannak következmények a politikusokra, kiváltképp a kormánytagokra nézve. Minden döntéselőkészítést segítő adat közadatnak fog minősülni, amit kérésre titkolózás nélkül ki kell adni annak, aki kéri, aki nem így tesz, az bűncselekményt követ el. Annak a miniszternek vagy kormánytagnak, aki nem jelenik meg egy parlamenti bizottság ülésén, pénzbírság és elővezetés lesz a jutalma.
Molnár Csaba szerint a szociáldemokrata kormány vissza fogja állítani az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ennek első lépéseként Magyarország csatlakozni fog az Európai Ügyészséghez. Felszámolják a bíróságokra nehezedő hatalmi nyomást is, amit jelenleg az Országos Bírósági Hivatal lát el. A bíróságokat a bírók által megválasztott testület irányítása alá helyezik, amelyben nincs helye politikai kinevezetteknek. A szociáldemokrata kormány arra készül, hogy több európai ország mintájára visszaadja a jogot az állampolgároknak arra, hogy eldöntsék: a vádlott bűnös vagy nem bűnös. Ez azt jelenti, hogy az országos érdeklődésre számot tartó, komoly téttel bíró, közfeladattal kapcsolatos bűncselekmények esetében bevezetik az esküdtbíráskodást. A fideszes maffia jellegű bűncselekmények kapcsán pedig bevezetik a vádalku intézményét, hogy ne a hierarchia legalján állók vigyék el a balhét.
Az árnyék-miniszterelnök helyettese azzal folytatta, hogy újra, hivatalosan is állami feladattá fogják tenni a végrehajtást, amelyben az állam vállalja a felelősséget minden egyes végrehajtásért. Mert Molnár Csaba szerint a Schadl-féle alakokat a közelébe sem lett volna szabad engedni ilyen fontos közügyeknek, ezért nem fogják eltűrni, hogy maffiózók nyerészkedjenek azon, amikor családok mennek tönkre és egy élet munkája vész a semmibe.
Molnár Csaba végül arról beszélt, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai gyakorlata, amely szerint minél olcsóbb a magyar munkaerő, az annál jobb a gazdaságnak, megbukott. Éppen ezért meg fogják erősíteni a szakszervezeteket, mert Molnár Csaba szerint éppen a munkahelyükön gürcölő magyarok érdeke, hogy legyen erős érdekképviseletük, ezért a szakszervezeteket széles jogkörrel és az ezek ellátásához szükséges forrásokkal fogják ellátni.
Arató Gergely kormányprogramért felelős árnyékminiszter arról beszélt, hogy a szociáldemokrata kormány a civil világgal együttműködve fogja felépíteni az emberek államát a kormányváltás után, majd bemutatta az Árnyékkormány civil programját.
Ennek alapján a kormányváltás után:
- hatályon kívül helyezik a civil szervezetek munkáját korlátozó, őket igazságtalanul megbélyegző törvényeket,
- új civil kódexet alkotnak, amely jogilag szabályozza a civil szféra működését,
- javaslatot dolgoznak ki a személyi jövedelemadó 1+1 százalékos rendszerének átalakítására,
- megszüntetik a civil szervezetek politikai alapú megkülönböztetését a közfeladatok ellátásának finanszírozásban, az uniós és magyar állami pályázatok elbírálásában,
- a jogalkotási törvény átalakításával tényleges jogkövetkezményt fűznek a társadalmi egyeztetés elmaradásához és a jogszabályok indoklásának kötelező részévé teszik a civil egyeztetés eredményeinek rögzítését
- növelni fogják a civil szervezetek és a helyi közösségek közvetlen részvételét az állami és önkormányzati döntésekben,
- olyan új átláthatósági törvényt és kormányzati eljárásrendet alkotnak, amely széles körűen meghatározza a mérlegelés nélkül nyilvánosságra hozandó, adatkérelem esetén kiadandó információk és dokumentumok körét.
