Dr. Dávid Ferenc: Zuhanás

2023.11.07.

Dr. Dávid Ferenc: Zuhanás

 

Hosszú volt a hétfői (november 6-i) parlamenti nap. Hangos volt az ülésterem, az  ellenzéki képviselők (a Mi Hazánk Mozgalom nevet viselő szélsőséges bandát nem sorolom ide) hangosan szörnyülködtek Csák János miniszter személyzeti ámokfutásán (azonnali hatállyal eltávolította a Magyar Nemzeti Múzem éléről a mindig pökhendi L. Simon Lászlót).  A kulturális miniszteri tisztség betöltésére teljességgel alkalmatlan Csák ráadásul a Parlamentben még meg is akarta magyarázni/indokolni elhamarkodott döntését; felszólalását hangos nevetés fogadta. A tárcavezető szemmel láthatóan nem fogta fel, hogy idétlen megnyivánulásásával tetézte a bajt: hülyeséget hülységre halmozott. 

Hallgatván az L. Simon menesztése körüli vitát az jutott eszembe, hogy hétfőn reggel (8.30-kor) megjelent a Központi Statisztikai Hivatal újabb dermesztő adatsora, amely szerint folytatódik a visszaesés a lakásépítésben. 2023 I–III. negyedévében 10 808 új lakás épült, 21%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 894 volt, 43%-kal kisebb, mint 2022 azonos időszakában. És miközben folyt a vita a Parlamentben L. Simon eltávolításának botrányos körülményeiről, azon morfondoríztom, hogy mennyivel jobb és hasznosabb lenne arról konzultálni/beszélgetni, hogy mit kellene tennünk a lakásépítés felpörgetésééért. Magyarország lakosságának életnívóját nem egy hatalmi belvita határozza meg, hanem a teljesítmények, az árak és a bérek alakulása. Nyugdíjasok és munkaválallók milliói néznek aggódva a jövőbe, az ő helyzetük javításáról lenne indokolt  hosszan vitakozni.  De hétfőn nem ez volt a fő napirend, hanem egy megtévedt (most már bukott) Fidesz-káder eltávolításának története. Pedig a lakásépítés drasztikus visszaesése is jelzi, hogy a magyar gazdaság még mindig mély veremben vesztegel, a kikapaszkodás esélyei nem túlságosan kedvezőek. L. Simon eltávolítása lehet meghökkentő bombahír, de az ország gazdasági és társadalmi válságának megléte és  szakszerű kezelése ennél jóval előrevalóbb! 

És a szomorú történet kedden folytatódott (a parlamenti ülés is). A KSH november 7-én közzétett adatai szerint 2023 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, azaz a 2023. szeptemberitől. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,8%-kal csökkent. Az egyetlen kedvezőnek nevezhető jelenség, hogy szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2023 augusztusához mérten 1,2%-kal nőtt. Az ipari termelés az év első kilenc hónapjában 4,9%-kal kisebb volt, mint 2022. azonos időszakában. Nagyon kiváncsi vagyok, hogy erre a kétségbeejtő zuhanásra miként reagál a magyar gazdaság ügyeletes üdvöskéje, Nagy Márton. Vélhetően jön a szokásos szöveg: már túl vagyunk a nehezén, holnaptól kezdődik a felívelés korszaka. Nagy Márton közel egy éve ezt a süket szöveget nyomja, mintha nem látná, hogy hazánk gazdasága tartós recesszióba süllyedt.

November 8 -án (szerdán) - többek között - a kiskereskedelmi boltok forgalmi volumene kerül terítékre, amely tavaly december óta folyamatosan csökken. November 10-én pedig a fogyasztói árak alakulását (infláció) ismerhetjük meg, amely adat (és annak nagysága) valamennyi magyar állampolgár zsebét érzékenyen érinti. Ehhez képest huszadrangú kérdés L. Simon László sorsa, és abszolút érdektelen számomra, hogy melyik Fidesz-katona tölti be a jövőben a Magyar Nemzeti Múzeum felsővezetői tisztségét.  A különféle igazgatók (múzeum, színház, iskola) folyamatosan jönnek-mennek: mondhatni nagy a mozgás. Kár, hogy a személyzeti cirkuszok közepette Magyarország helyzete egy jottányit sem javul: a gazdaság valósággal lebénult és mindannyian a tartós recesszió áldozatai vagyunk. L. Simon majd visszavonul birtokaira gazdálkodni, és türelmesen vár a Főnök ismételt hívó szavára. Mert ne feledjük: "a káder nem vész el, csak átalakul".