Dr. Dávid Ferenc: Lengyel olimpia?

2023.10.01.

Dr. Dávid Ferenc: Lengyel olimpia?

 

A budapesti atlétikai világbajnokság lebonyolítása utáni hetekben ismét napirendre került a kormány olimpiarendezési terve. Beszélt erről a kormányfő, megszólalt a témában „Plagi bá” (Schmitt Pál bukott köztársasági elnök) is és még sokan mások. Aztán abbamaradt az erről való diskurzus és más aktuális kérdések kerültek az érdeklődés középpontjába. A mai napon (szeptember 27-én) azonban új és érdekes döntésről kaptunk hírt: Andrzej Duda államfő szerdai bejelentése szerint Lengyelország megpályázza a 2036-os nyári olimpia megrendezését. (Köztudott, hogy A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a 2032-es olimpiát már odaítélte az ausztráliai Brisbane-nek, míg jövőre Párizsban, 2028-ban pedig Los Angelesben lesz a világ legnagyobb nyári sportendezvénye). A csaknem 38 milliós Lengyelország köztársasági elnökének hivatalos nyilatkozata: „a Lengyel Olimpiai Bizottság képviselőivel, a sportminiszterrel, valamint a kormányzattal folytatott megbeszélések után bejelentem, hogy megpályázzuk a 2036-os nyári olimpia rendezését". Ez elég egyértelműnek és határozottnak tűnik, arról viszont nincs információm, hogy a főváros (Varsó) nem kormánypárti vezetése miként viszonyul ehhez a kezdeményezéshez.

Természetesen nem minősítem a lengyelek kandidálását, de Budapest (és Magyarország) esélyeit illetően talán érdemes néhány mondatot papírra vetni.

  • A 2036-os játékok megrendezésére eddig hivatalosan Mexikó és Indonézia jelentkezett, de várhatóan India is benyújt majd pályázatot.
  • Érdeklődést mutat Németország, Egyiptom, Nagy-Britannia, Katar, Spanyolország, Oroszország, Törökország, Dél-Korea és Magyarország. Teljesen nyilvánvaló, hogy Oroszország abszolút esélytelen pályázó, de Egyiptom törekvése sanszos lehet, mivel az afrikai kontinensen foci vb már volt, de olimpia még nem.
  • A felsorolt országok – Magyarországot leszámítva - nagy- vagy középhatalmak, gazdaságuk ereje és mérete sokszorosa a magyarénak. Kilóg a sorból a 2,9 millió lakosú Katar, amely viszont a világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkészletén „csücsül”, pénze annyi, mint sivatagban a homok. 2022. telén pedig az olimpiánál is nagyobb beruházást igénylő verseny lebonyolítását vállalta: 32 résztvevővel foci vb-t rendezett, sikerrel.
  • Athén (2004) példája figyelmeztető jel, amikor is egy Magyarországgal hiteles módon összehasonlítható ország majdnem belerokkant az olimpiába. 2000-ben Sidney, 2008-ban Peking, 2012-ben London, 2016-ban Rio, 2021-ben Tokió volt a helyszín - nagy országok, nagy városai. Párizs és Los Angeles egyaránt méretes települések, de Brisbane is jóval nagyobb Budapestnél, egy hatalmas és gazdag ország harmadik legnagyobb városa.
  • Számoljunk le azzal az illúzióval is, hogy lehet „fapados” olimpiát rendezni. Állítólag az 1952-es Helsinki olimpia ilyen volt, de annak már több, mint 70 éve. Fény, csillogás, monumentalitás – ezek a nyári játékok kisérő elemei, teljesen kizárt, hogy az olimpiai láng „takarékos üzemmódban pislákoljon”.
  • Egyértelműen rontja a magyar esélyeket, hogy egy újabb európai ország lépett a színre, hiszen egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy Amerika és Ausztrália után ismét öreg kontinensünk kapja meg a rendezési lehetőséget: Berlin, London, Madrid és most már Varsó erős versenytársa lehet Budapestnek.
  • A parlamenti választási kampány kellős közepén bejelentett váratlan döntés fontos lengyel belpolitikai esemény, de nemzetközi mércével is releváns, hiszen egy térségi hegemóniára törekvő középhatalom lépett a pástra, talán nem is sansz nélkül.   

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) néhány évvel ezelőtt történt szabálymódosításának eredményeként hagyományos pályázati eljárás már nincs, helyette a jelentkezők zárt körű találkozókon egyeztetnek a NOB illetékeseivel, akik aztán kiválasztják az egyetlen általuk javasolt rendezőt, ezt pedig a NOB közgyűlésen szavazásra bocsátják.  A 2036-os és az azt követő olimpiák helyszínéről természetesen még nem dönthettek, amely határozat valószínűleg 2026-ban vagy 2027-ben születik meg. Ezért aztán egyáltalán nem mindegy, hogy a főváros 2024-ben milyen összetételű közgyűlést és milyen karakterű/irányultságú főpolgármestert választ!