Dr. Dávid Ferenc: Inflációs pillanatfelvétel Európából
2023. május 17-én (szerdán) az Eurostat közzétette a 2023. április és 2022. április összevetését mutató harmonizált fogasztói árindex (HICP) adatait. A hosszabb értekezés lehetőségéről lemondok; beszéljenek inkább a számok. Az EU 27-ek tekintetében 8,3 százalékról 8,1 % szelídült az infláció, az euroövezetben (20 ország) 6,9 százalékról 7,0 százalékra nőtt a pénzromlás üteme.
6 százalék alatt teljesítő országok:
12 százalék felett teljesítő országok:
Érdemes még az Európai Unió három legnagyobb gazdasági hatalmának idevonatkozó számait is megmutatni: Olaszországban 8,7 %, Németországban 7,6 %, Franciaországban mindössze 6,9 % az éves fogyasztói árindex növekedés. Nem újdonság a magyar pénzromlás kiugróan magas értéke, az viszont szembeötlő, hogy rendkívül lassan fékeződik hazánkban az infláció. A még mindig nagysebességű drágulás tovább rontja a kisvállalkozók egyébként is szerény verseny – és költségviselő képességét, és érzékenyen érinti a hagyományosan rossz jövedelmi helyzetben lévő társadalmi csoportokat. A csúcson már vélhetően túl vagyunk, de a mérséklődés üteme rendkívül lassú és kismértékű. Az Eurostat által közzétett adatok szerint: január 26,2 %, február 25,8 %, március 25,6 % és április 24,5 %. Négy hónap alatt tehát mindössze 2,1 százalékpontnyi a javulás, ami azt is eredményezheti, hogy az első fél év átlagában vélhetően még mindig 20 % körüli inflációval kell számolnunk. Másként megfogalmazva: a vágtató infláció sajnos hosszabb távon kellemetlen útitársunkká szegődött és csak nehezen tudunk tőle megszabadulni.