Dr. Dávid Ferenc: Infláció, te drága!
24,0%-kal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest. 2023. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24,0%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, azaz a 2022. áprilisit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia (41,8 %) és az élelmiszerek (37,9 %) ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7%-kal nőttek. (Központi Statisztikai Hivatal)
Nagyon óvatos reménykedéssel fogadom a pénzromlás sebességének lassú mérséklődését, úgy érzem, hogy örömtüzek gyújtására semmi ok. Az egymásnak sokszor ellentmondó kormányzati intézkedések – pl. a városnéző buszos személyszállítást végző szolgáltatók esetében a 27 %-os áfa 5 %-ra csökkentése olyan időszakban, amikor az alapvető élelmiszerek garmadája marad a legmagasabb áfakulcs (27 %) hatálya alatt – nem arról tanúskodnak, hogy szervezett harc folyna a vágtató inflációval szemben.
- A januári 25,7 %, a februári 25,4 %, a márciusi 25,2 % után - nem igazán „erőltetett” menetben – jutottunk el a 24 százalékra, amely érték még mindig - dicstelen – Európa rekord. A középtávú folyamatok követésére hivatott (és átmeneti hatásoktól megszűrt) ún. maginfláció is csak lassan csökken: a januári 25,4 %-os, a februári 25,2 % -os és a márciusi 25,7 %-os értéket követően áprilisban 24,8 százalékra mérséklődött, amely a csökkenés ellenére sem tekinthető kedvező perspektívának. Természetesen ez az eredmény is „kontinensbajnoki” címet érdemel, mindannyiunk nagy szomorúságára.
- A nyugdíjas infláció (január 27,4 %, február 26,9 %, március 26,7%) áprilisra 25,3 százalékra „szelídült”, amely azonban továbbra is drámai magasságúnak minősíthető, különösen a januártól hatályos 15 % -os nyugdíjemelés tükrében. Az elmúlt négy hónapnak is a legnagyobb vesztesei a védtelen és kisjövedelmű öregkorúak, mivel a számukra létfontosságú nyugdíj-kiigazítások késlekednek, és még csak ígéret sincs az időpontra és a mértékre vonatkozóan.
- Az élelmiszerek árának emelkedése – hosszú idő után – 37,9 százalékra mérséklődött. Tavaly szeptemberben ez az érték 35,2 % volt, azt követően – egészen mostanáig - minden méréskor meghaladta a 40 százalékot. Ez a drágulás „kéz a kézben járt” a reálkeresetek fokozatos csökkenésével, így aztán az alacsony jövedelmű munkavállalói rétegek szinte minden pénzüket élelmi termékekre fordították. A fizetőképes kereslet megcsappant, ebből is eredeztethető a lassuló ütemű, de még mindig jelentős áremelkedés. Nem véletlen az sem, hogy 2023. márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 12,6 %, naptárhatástól megtisztítva 13,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest (2023. március/2022. március). A zsebek kiürültek, tartalék pedig nincs,
- Az élelmiszerek ára tehát 37,9%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a tejtermékeké (63,5%), a vaj és vajkrémé (62,1%), az édesipari lisztesárué (61,9%), a kenyéré (61,6%), a tojásé (51,0%), a száraztésztáé (47,6%), a péksüteményeké (46,7%), a sajté (45,4%) és a tejé (43,2%). Ha ehhez hozzáadjuk az energia tényezőt is, akkor már igazán jól érzékelhető, hogy mekkora többlet-kiadásokkal kell számolnia egy kisjövedelmű családnak: egy év alatt a háztartási energia 41,8%-kal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 59,4, a tűzifa 54,4, a palackos gáz 46,9, az elektromos energia 27,3%-kal. Az egyedülálló nyugdíjasok sorsáról most nem írok.
Befejezésül az élelmi termékek drágulásának vonatkozásában kétéves időtartam összehasonlítását végeztem el: 2023. áprilisát viszonyítom 2021. áprilisához. (2021 április: 100 %, 2022. április 115,6 %, 2023. április 137,9 %). A művelet egyszerű (100 x 1,156 x 1,379=159,41), az 59,41 százalékos növekmény viszont döbbenetes: két év alatt az élelmiszerek ára csaknem 60 százalékkal emelkedett! A bérekkel és a nyugdíjakkal mi a helyzet?
