Dr. Dávid Ferenc: Orosz kémbank Budapesten

2023.03.09.

Dr. Dávid Ferenc: Orosz kémbank Budapesten

 

Az 1970-ben alapított Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) székhelye 2019-től Budapesten van. Tagjai között – Magyarországon kívül - már nincsen EU-s ország, hiszen a közeli múltban sorban jelentette be kilépési szándékát Csehország, Bulgária, Lengyelország, Románia és Szlovákia. Maradt nekünk magyaroknak befektető –és tulajdonostársnak Oroszország mellett Vietnám, Kuba, Mongólia.  Sokak véleménye, hogy az NBB nem igazán jelentős pénzintézet, de olyan minősítés is hallható/olvasható, hogy a bank nem monetáris intézményként, hanem hírszerző központként működik. Az NBB budapesti befogadását engedélyező törvény különleges kedvezményeket adott a pénzintézetnek, amelynek a magyar állam biztosítja az irodaépületét, a bankelnök hivatalos rezidenciáját (ahova még a magyar állam sem teheti be a lábát). Ezeket az ingatlanokat diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illeti meg. A bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, törvényi úton senki sem. A bank nincs alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek. A pénzintézet személyzete és vendégei diplomáciai mentességet élveznek. Itt tartózkodásuk lehetővé teszi orosz hírszerzők magyarországi tevékenységének bővítését, beutazásukat a schengeni övezetbe.

  1. január végi állapot szerint a Nemzetközi Beruházási Bank részvényeinek 14,46 százaléka volt bolgár és 8,94 százaléka román kézben. A pénzintézet legnagyobb tulajdonosa Oroszország 45,44 százalékkal, majd Magyarország következik 25,27 százalékkal. Kuba részesedése 2,83 százalék, Mongóliáé 1,8 százalék, Vietnamé pedig 1,26 százalék. A magas magyar tulajdonhányad megnövekedett felelősséggel és jelentős helytállási kötelezettséggel párosul, különösen akkor, ha egyre többen hagyják el a „süllyedő hajót”!

Magyarország tehát egyedül maradt Európában a bank részvényesei között, olyanok társaságában, mint Kuba, Mongólia és Vietnám. Egy olyan bankban, amelyet nem véletlenül neveznek egész Európa-szerte orosz kémbanknak, amely sokak szerint az orosz titkos szolgálat meghosszabbított keze. Egy olyan bank, amin keresztül Putyin kémeket csempészhet Európába, akik a diplomáciai mentességet kihasználva szabadon utazgathatnak a kontinensen, ki tudja milyen ügyeket intézve. Sorakoznak a megválaszolatlan kérdések:

  • Mennyire szolgálja Magyarország érdekeit egy olyan szervezet budapesti jelenléte, amely az orosz agresszor kémeit támogathatja Európa területén?
  • A kémbank budapesti tevékenysége mennyiben segíti az ukrán-magyar kormány egyre súlyosabb konfliktusának feloldását?
  • Mikorra várható, hogy a magyar kormány bejelenti: kilép a kémbankból, és nem veszélyezteti tovább Európa biztonságát?

Keringenek olyan hírek, hogy már az összes likviditási tartalékát felélte a Nemzetközi Beruházási Bank és az orosz agressziót követően csak Európában több tízmilliárd dollár értékben zárolt az Euroclear nevű szervezet orosz magánszemélyek tulajdonában lévő értékpapírokat. Kiszivárgott dokumentumok szerint az NBB próbálta feloldatni a zárolást, de a belga pénzügyminisztérium hajthatatlan volt, pedig még Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is lobbizott a pénzintézet érdekében. Más lapinformációk azt prognosztizálják, hogy a bankot a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, vagy kénytelen lesz már 2023 májusában átstrukturálni a kötvényeit. Gulyás Gergely miniszter egy korábbi Kormányinfón sejtelmesen jelezte, hogy „nem tudom, hogy megmenthető-e a bank, amely rendkívül nehéz helyzetben van.”

A valós pénzügyi tevékenységet nem végző, ám jelentős nemzetbiztonsági kockázatot jelentő banknak álcázott intézményt, nem megmenteni, hanem minél hamarabb száműzni kell országunkból. Magyar gazdasági és politikai érdek nem fűződik jelenlétéhez, ezért aztán semmi keresnivalója Budapesten!