Dr. Dávid Ferenc: Maradunk!

2023.01.24.

Dr. Dávid Ferenc: Maradunk!

 

Mandiner - 2023. január 22. „Igen, én azt gondolom, hogy semmilyen olyan szervezetben sem lehet és nem szabad bent maradni, amelyik önmagunk meghasonulására, identitásunk elvesztésére, kultúránk, értékrendünk megtagadására akar kényszeríteni bennünket.(…) Tehát: amíg lehet, maradjunk az unióban, de tényleg csak addig, amíg lehet és érdemes. Utána minek? (…)Vagyis az unió ebben a formájában csődbe jutott és szétrohadt, ideje egy új, szuverén államok közötti laza, pragmatikus együttműködési formát keresni.” (Fricz Tamás, Orbán-hű CÖF-ös, Békemenet szervező stb.)

Mandiner - 2023. január 22. „Maradunk. Egyre többen feszegetik a jobboldalon az unióból való kilépés lehetőségét. E feszegetőknek hadd idézzem az emlékezetébe Orbán Viktornak 2022. szeptember 5-én Kötcsén elmondott szavait: >>még akkor is, hogy ha az EU szétesik, mi ott leszünk az utolsók között, tartjuk az utolsó gerendát, és azon fogunk dolgozni, hogy a szétesést megállítsuk és visszafordítsuk. Ez a magyar érdek. Minden más törekvés felelőtlenség, és kárt tesz Magyarországnak.<<” (Bencsik Gábor, Orbán-hű publicista)


A kormány zsoldjában álló Mandiner ugyanazon a napon – a magyar kultúra ünnepén – közölte az egy táborba tartozó Bencsik és Fricz bejegyzését, illetve interjúját. Fogalmam sincs, hogy „ki kezdte”, de végül is teljesen mindegy. Vélhetően Bencsik reagált Fricz szellemi ámokfutására, aki az EU-kapcsán Bayer Zsolt-i magasságokba emelkedett. F. Tamásnál bizonyára az Erasmus projekttel kapcsolatos döntés csapta ki a biztosítékot, de azt azért nem gondoltam volna, hogy az ösztöndíjrendszer – remélhetőleg csak időleges – felfüggesztése következtében elveszti józan ítélőképességét. Rohamában arra tesz javaslatot, hogy meg kell próbálni az Euxit-et (azaz az EU feloszlatását) és azt követően egy nem pontosan körülírt, viszont meglehetősen laza gazdasági érdekközösséget kell létrehozni, ahol mindenki azt csinál, amit akar (különösen hazánk). 2021. nyarán a holland kormányfő már jelezte, hogy „Magyarországnak nincs keresnivalója az EU-ban”. A keresztény-konzervatív Fricz tehát egy platformara került a „gaz” liberális németalföldi politikussal, aki korábban azt is „megpengette”, hogy valóban érdemes lenne az EU-t feloszlatni kizárólag annak érdekében, hogy Magyarország nélkül azonnal újraalakíthassák a kontinentális szövetséget, immár csak 26 tagállam részvételével. Vad ötlet, nem is szimpatikus, de nem kivitelezhetetlen.

F. Tamás nem mondta el az interjúban, hogy a pillanatnyilag 27 tagú Európai Unió 21 országa ugyanannak a katonai szövetségnek, nevezetesen a NATO-nak is a tagja. Ausztria, Málta, Írország és Ciprus nem az, Svédország és Finnország csatlakozását pedig éppen Orbán késlelteti. A minden tekintetben speciális helyzetű és még mindig nagyhatalmi pozícióban lévő Egyesült Királyság – nagy kínok és keservek között – szakított az EU-val, de úgy, hogy NATO elkötelezettsége nem sérült. A megbízhatatlan partner szerepében „tündöklő” és nyíltan oroszbarát politikát folytató magyar kormány egy esetleges Euxit- szándék bejelentését követően az EU és a NATO maradék jóindulatát is elvesztené, nem beszélve arról, hogy hazánk ekkor már a keleti partnerek számára is értéktelenné válna. A filozófiai, közgazdasági és politológiai végzettséggel is rendelkező Fricz úgy tűnik még nem fogta fel, hogy Magyarországnak – különösen háborús időszakban – hosszú távon is védett zónában (EU, NATO) a helye: gazdasági és katonai szempontból egyaránt!

Ne legyünk naivak, nincsenek véletlenek! A Mandinernek felülről osztották le azt a feladatot: hogy egy időpontban – január 22-én - kellett megjelentetni két Orbán-hű jegyzetíró teljesen eltérő álláspontját, EU-val, vagy nélküle, ez itt a kérdés! Milyen érdekes, hogy ugyanezen a napon – tehát 22-én - Magyarország miniszterelnöke Szatmárcsekén is fontosnak tartotta kiemelni, hogy „a brüsszeli bürokraták pedig liberális világpolgárrá akarnak kalapálni bennünket a divatjamúltnak ítélt magyar formánk helyett. Mindig ellenálltunk, mindig kijátszottuk őket, mindig megtaláltuk a saját élet ösvényeit.”

A kérdés már csak az, hogy ez az ösvény vajon hová vezet?