Komisszároktól mentes egyetemeket!
Néhány nappal ezelőtt értesülhettünk arról, hogy nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették erről a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat, tudatva azt is, hogy a tiltás a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik. Az Európai Bizottság kimutatása szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, ezt pedig az EU 40,45 millió euróval támogatta.
A keretprogramból való kizárás oka egyszerű és érthető: az Európai Bizottság összeférhetetlennek és elfogadhatatlannak tartja, hogy fideszes politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Miniszterek hada szállta meg az egyetemi kuratóriumokat (Lázár János, Szijjártó Péter, Varga Judit stb.), akik milliós miniszteri és képviselői javadalmazásuk mellett további 1-1,5 milliós tiszteletdíjban is részesülnek. Még a bukott fővárosi polgármesternek (Tarlós I.) is jutott egy felügyelő bizottsági poszt.
A Demokratikus Koalíció tiltakozik az EU által is elítélt rossz magyar gyakorlat ellen, ezért a párt teljes frakciójának támogatásával módosító törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlés elnökéhez a kuratóriumok „megtisztítása” (praktikusan: „fidesztelenítése”) érdekében, amely javaslat gyakorlatilag egy tilalmi lista:
A közfeladatként felsőoktatási tevékenységet irányító kuratórium és a felügyelőbizottság elnöke és tagjai a megbízatása megkezdését megelőző legalább 10 évben:
Pillanatnyilag Orbán Viktor kormánya fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket azáltal, hogy magas rangú politikai tisztségviselők kerülnek az alapítványok vezetőségébe. Magyarországon jelenleg 21 alapítványi egyetem működik, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Pannon Egyetem, a Soproni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Tokaj-Hegyalja Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem. Vesztesek mindannyian. Itt az ideje elgondolkodniuk azon, hogy érdemes volt-e föladni önállóságukat, jó döntés volt-e az „alapítványosdi”, megérte-e politikai tisztekkel feltölteni a kuratóriumokat?
Befejezésül. A DK mostani törvényjavaslata azonnali és érdemi változtatást kínál: haladék nélkül el kell távolítani az egyetemek közeléből a komisszárokat, és helyettük nagytekintélyű tudós embereket kell delegálni a kuratóriumokba. Ezzel rapid módon feloldható az összeférhetetlenség, és zavartalanul folytatódhat az Erasmus+ és a Horizont program. A hosszabb távú - és a felsőfokú oktatási intézmények autonómiáját garantáló - megoldáshoz azonban kormányváltásra van a szükség.