Dr. Dávid Ferenc: Horvátország előre megy, nem hátra

2023.01.02.

Dr. Dávid Ferenc: Horvátország előre megy, nem hátra

 

Úgy gondolom, hogy az óév és az újév fordulójának egyik legfontosabb híre, hogy Horvátországnak a schengeni övezethez való csatlakozásával megszűnt az ellenőrzés a magyar és szlovén határátkelőknél, és a kuna helyett az euró lett az ország hivatalos fizetőeszköze. Ez alkalomból Zágrábba utazott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A horvát-szlovén határon 58, a horvát-magyar határon 15 ellenőrző állomáson szűnt meg a szigorú kontroll január elsején.

Érdemes felidézni az 1991-ben önállóvá vált Horvátország (hivatalosan: a Horvát Köztársaság) menetelését:

2009. április 1.: Horvátország – Albánia társaságában – belépett a NATO-ba. A NATO-tagországok száma ezzel 26-ról 28-ra növekedett. Magyarország pillanatnyilag két északi ország (Svédország, és Finnország) csatlakozását igyekszik késleltetni.  

2013. július 1.: déli szomszédunk – kilenc évvel a magyar csatlakozást követően - az EU tagja lett

2021. június 1-jén kezdte meg működését az Európai Ügyészség. Eddig 22 uniós tagállam döntött úgy, hogy az ún. megerősített együttműködési eljárás keretében csatlakozik az uniós költségvetés csalással szembeni védelmére irányuló erőfeszítésekhez: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország.

2023. január 1.: Az Európai Bizottság november közepén állapította meg, hogy Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító schengeni övezetnek. Az ország tehát csatlakozott a világ legnagyobb vízummentes zónájához és ezzel párhuzamosan és egy időben kivonta pénzügyi rendszeréből a kunát, és vasárnaptól – a 27 tagú EU-ban huszadikként - az euró a hivatalos fizetőeszköz. Andrej Plenković horvát kormányfő szerint 2023. január 1-je olyan történelmi nap, amelyen megvalósultak Horvátország stratégiai politikai céljai. Horvátország azon 15 európai ország közé került, amely tagja ennek a két integrációs projektnek és a NATO-nak is.

A 2004. óta EU-tag Magyarország vezetése még mindig nem szánta rá magát az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra, és olyannyira elutasítja az euró bevezetését, hogy a jegybank elnöke még rövid tanulmányt is írt 2021. június 28-án „Az euró csapda” címmel. Magyarország téves gazdaság politikájáért egyik fő felelőseként azt állította tavaly előtti jegyzetében, hogy: „mindenki rosszul járt, aki az eurót átvette, és az nyert, aki megtartotta a nemzeti valutáját.”  

Ebből a rövid értékelésből két következtetés biztosan levonható:

  1. Horvátország vezetői és politikai döntéshozói vagy nem olvasták Matolcsy jegyzetét, vagy csak egyszerűen nem vették figyelembe az álmok világában élő MNB elnök soha nem bizonyított állítását.
  2. Orbán „jobb keze” (M. György) nem ismeri az Eurostat (Európai Statisztika Hivatal) aktuális inflációs adatait. Míg az euró zónában a pénzromlás üteme év/év viszonylatban nem éri el a 11 százalékot, addig Magyarországon folyamatosan gyorsuló és 22 százalékot meghaladó infláció tombol.

És, hogy mit gondol országunk első embere a horvátokról és a teljesítményükről? Mondja el ő „focinyelven”. A 2018-as futball-vb döntője előtt a magyar miniszterelnök (aki déli szomszédunknak szurkolt) a következők szerint értékelt: „a horvátok sikere persze a horvátoké, de egy picit úgy érezzük, hogy abban mi is benne vagyunk, hiszen ez a régió dicsősége is, még hogy ha most a horvát zászlót is kell most a magasba emelni.  A horvát foci a mi kutyánk kölyke” - utalva arra, hogy szerinte a horvátokkal egy futballkultúrához tartozunk. Látva Modrić-ék akkori és mostani játékát megállapítható, hogy Orbán állítása köszönő viszonyban sincs a valósággal. A négy évvel ezelőtt ezüstérmet és 2022-ben bronzérmet nyert horvát válogatott – magyar közreműködés nélkül - világra szóló sikert aratott és belépett a labdarúgó nagyhatalmak táborába. 

A schengeni övezethez való csatlakozással és az euró rendszerbe állításával a Horvát Köztársaság „megérkezett” Európába. Lehet, hogy nem csak a labdarúgás területén van mit tanulnunk a „kutyakölyöktől”?