Dr. Dávid Ferenc: 6,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak! Franciaországban!

2022.12.17.

Dr. Dávid Ferenc: 6,2 százalékkal nőttek a fogyasztói árak! Franciaországban!

 

Azt eddig is tudtuk, hogy a francia labdarúgás világszínvonalú, most éppen egy világbajnoki döntő résztvevői. Focistáik elsőrangúak, szövetségi kapitányuk nagy tapasztalatú és kiemelkedő képességű tréner, ezért aztán nem csoda, hogy eredményeik igen jók. A katari tornán Franciaország és Magyarország futballistái (nem a franciák hibájából) nem mérhették össze tudásukat. De a gallkakasosok nem csak a sportban, hanem más területen is képesek kimagaslóan jól teljesíteni, például az infláció területén. Nézzük meg, hogy holt tart a pénzromlás elleni küzdelemben Franciaország, és hol járunk mi.

  • Franciaországban a fogyasztói árak 2022. novemberben éves összehasonlításban 6,2 százalékkal, a 2022. októberivel azonos ütemben nőttek - közölte a francia statisztikai hivatal, az Insee csütörtökön, ami egyben azt is jelenti, hogy vélhetően elérték a csúcsértéket. Havi összevetésben 0,3 százalékra lassult az árindex növekedése az október havi 1 százalékról. Az energiaárak éves növekedési üteme az októberi 19,1 százalékról 18,5 százalékra lassult novemberben. Az élelmiszerárak növekedése 12,2 százalékkal volt magasabb, mint egy éve, az előző havi 12 százalék után. A szolgáltatások drágulása 3,0 százalékra mérséklődött az októberi 3,1 százalékról. 
  • És akkor nézzük a magyar számokat, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. 2022. novemberében a fogyasztói árak átlagosan 22,5%-kal meghaladták az egy évvel korábbit, ezen belül az élelmiszerek ára 43,8 százalékkal emelkedett. Tehát a magyar év/év inflációs adat több mint három és félszer rosszabb, mint a francia (22,5/6,2), az élelmiszerek vonatkozásában is ugyanilyen kedvezőtlen arány (43,8/12,2) Udvarias ember lévén a jövedelmek összehasonlítását most mellőzöm.
  • A franciáknál az energia árak egy év alatt „csak” 18,5 százalékkal nőttek, míg Magyarországon a háztartási energia 65,9%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3%-kal nőtt. Itt is nagyságrendi differencia regisztrálható.
  • A szolgáltatások díja Franciaországban egy év alatt 3,0 százalékkal nőtt, míg Magyarországon 9,0%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 27,8, a lakásjavítás és karbantartás 23,9, a járműjavítás és - karbantartás 22,7, a sport- és múzeumi belépők 20,0, a testápolási szolgáltatás 17,1%-kal került többe.
  • Az Eurostat (Európai Statisztika Hivatal) legújabb adatai alapján – a francia és a magyar statisztikai hivataltól eltérő metodika miatt – Franciaországban 7,1 százalékos a pénzromlás mértéke novemberben, míg Magyarországon 23,1 százalék, ami szintén ordítóan nagy differencia.  

Az eddigiekben szomorú jelenünk negatív jelzőszámait hasonlítottam össze az ideillő francia adatokkal. Ennél azonban érdekfeszítőbb lehet, hogy mit hoz a jövő? Egészen friss KSH és MNB adatok hiányában a jó hírű – és gazdasági előrejelzésekkel foglalkozó - Kopint-Tárki Zrt. prognózisát osztom meg az olvasóval, miszerint 27 százalékra nőhet az infláció az év utolsó hónapjában. Az intézet szerint a jövő évben is jelentős mértékű, 2023 első felében pedig uniós szinten is első helyezett maradhat a magyarországi infláció. A 2023-as év egészére nézve 19 százalékos áremelkedéssel számolnak.

A franciák a vasárnapi foci vb-döntőn nem biztos, hogy legyőzik az argentinokat, viszont az infláció elleni küzdelemben határozottan nyerésre állnak. De mi lesz velünk, magyarokkal decemberben és jövőre? Egyáltalán: van esélyünk bármiféle sikerre, vagy továbbra is maradunk a rémületes „pénzromlási verseny” szégyenteljes utolsó helyén?