Dr. Dávid Ferenc: Ezt hozta a Mikulás

2022.12.09.

Dr. Dávid Ferenc: Ezt hozta a Mikulás

 

Mikulás után két nappal – ajándék helyett - mindannyian megkaptuk a nem kívánt virgácsot, három KSH-szám formájában. A Központi Statisztikai Hivatal december 8-i közlése szerint:

1. 2022. novemberében a fogyasztói árak átlagosan 22,5%-kal meghaladták az egy évvel korábbit;

2. ugyanerre az időszakra vonatkoztatva a maginfláció 24,0 % (a maginfláció számításakor az inflációs mutatóból kiveszik a gyorsan, rövidtávon változó elemeket);

3. 2022. november/2021. november viszonylatában a nyugdíjas fogyasztói árindex: 25,2 %.

 

Az élelmiszerek ára 43,8%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás (102,9%), a kenyér (81,8%), a tejtermékek (79,0%), a sajt (78,8%), a vaj és vajkrém (77,3%), a száraztészta (70,8%), az édesipari lisztes áru (69,1%), a margarin (60,3%), a baromfihús (54,4%), a péksütemények (54,0%) és a tej (52,9%) drágult. Nem folytatom, inkább néhány – szerintem fontos – körülményre próbálok rávilágítani.

  • Mindenképpen figyelemre méltó, hogy nem lassult az éves árnövekedés üteme, hiszen szeptemberben 20,1 %, októberben 21,1 %, novemberben már 22,5 % volt az éves inflációs index.
  • A december 8-án közzétett adatsor értelemszerűen nem tartalmazza az ún. „üzemanyag-ársapka” megszüntetésének hatását, amely a későbbiekben várhatóan további 1-2 százalékkal megnöveli az egyébként is gyorsuló infláció mértékét.
  • A maginfláció vonatkozásában annyi kiegészítő megjegyzést teszek még, hogy a mutató nem tartalmazza a szeszes italok, dohányáruk árváltozását.
  • Végül nem hagyhatom szó nélkül a nyugdíjasokra vonatkozó adatot (25,2 %) annak tükrében, hogy az élelmiszerek árának éves növekedési üteme már meghaladja a 43 százalékot, és semmilyen biztosíték nincs arra, hogy ez az ütem az elkövetkező időszakban mérséklődne.

Ebben az évben a Központi Statisztikai Hivatal már nem közöl inflációs adatokat, a mostani értékek tehát irányadók lehetnek a következő fontos döntések, megállapodások vonatkozásában:

  • A Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fórumán már régóta folynak a jövő évre vonatkozó bértárgyalások, de pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a minimálbérre illetve a garantált bérminimum összegére vonatkozó szakszervezeti és munkaadói álláspontok illetve mértékek nagyon eltérőek.
  • Még e hónapban teljes mértékben „átfazonírozzák” a jövő évre vonatkozó állami költségvetést, amelynek megalkotásakor és elfogadásakor elengedhetetlen szempont (és alapadat) a 2022. évi és a 2023. évre várható pénzromlás mértéke. 
  • A veszélyhelyzet meghosszabbítása az Orbán kabinetnek lehetőséget biztosít arra, hogy a 2023. évre vonatkozó állami költségvetés fundamentális paramétereinek (pl.: gazdasági növekedés, infláció, költségvetési hiánycél stb.) módosítását ne parlamenti vitát követően, hanem azt elkerülve – rendelet formájában – léptethesse hatályba. Ezt a szándékát a miniszterelnök nyilvános fórumon is hangoztatta. 
  • A teljesen kiszolgáltatott nyugdíjas társadalom aggódva, tehetetlenül figyeli az eseményeket, várja a 2023. évre hatályos nyugdíjemelés bejelentését, és abban bízik, hogy jövőre kisebb veszteség éri, mint az idén. 

December közepén teszi közzé a Magyar Nemzeti Bank az inflációs jelentését, amely tartalmazza a jövő évre vonatkozó prognózisát is. Sok jóra nem számíthatunk.