Dr. Dávid Ferenc: Plakátok és szankciók nyomában

Dr. Dávid Ferenc: Plakátok és szankciók nyomában

 

A magyarországi giga poszter felületeken az elmúlt időszakban feltűntek azok kormányzati hirdetések, amelyek a legújabb nemzeti konzultációra hívják fel a figyelmet. A hirdetés szerint a magyar válságért az oroszok ellen hozott uniós szankciók tehetnek.  A bombával is kiegészített „A brüsszeli szankciók tönkre tesznek minket!” felirat ijesztő és egyben elgondolkodtató is. Rendszeresen kapom (és olvasom) az Euronews hírlevelét, amelynek a néhány napja megérkezett száma segíthet az eligazodásban.  Az alábbiakban a híranyag jelentősebb – összefoglaló jellegű – közléseit is rögzítem. 

Jó, ha az elején tisztázzuk:

• a szankciókról a tagállamok döntenek közösen, azokat egyhangú szavazással fogadják el, 
• a gazdasági és pénzügyi intézkedéseket egy olyan rendelet tartalmazza, melyet minden tagállam jóváhagyott, és hogy
• minden tagállam felelős az Európai Bizottság által közösen megállapított uniós szankciók végrehajtásáért, így természetesen hazánk is,
• Magyarország miniszterelnöke minden alkalommal jóváhagyta az újabb és újabb büntető intézkedéseket, tehát utólagos hőbörgése és plakátinváziója teljességgel elfogadhatatlan

Az Euronews legfrissebb hírlevelében számos tájékoztató és magyarázó szövegrész után megjelenik az Európai Bizottság által jóváhagyott szankció-következmények listája, konkrét számszaki formában.

• 40 ország vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, ezek a világ GDP-jének több mint 50 százalékát képviselik,
• 1500 milliárd rubelt (kb. 10 ezer milliárd forint) veszített az orosz bankrendszer 2022 első felében,
• 40 dollár az orosz olaj ára hordónként, ami alacsonyabb a globális átlagnál. Oroszország nem tudja a teljes energiakészletét Európán kívülre eladni, ezért kénytelen az olajat olcsóbban kínálni,
• 1000 vállalat vonult ki Oroszországból. Ezek az orosz GDP mintegy 40 százalékát képviselték,
• 75 százalék: az orosz polgári repülőgépek ekkora részét gyártották az EU-ban, az USA-ban és Kanadában. Oroszország ezeket nem tudja karbantartani, mivel nem tud alkatrészt és felszerelést vásárolni hozzájuk,
• 3/4-ével esett vissza az orosz autógyártás 2021-hez képest. A kereskedelmi szankciók jelentős hatása szinte minden orosz feldolgozóipari ágazatban érvényesül.

És most jöjjön egy hosszabb részlet a magyar kormányfő október 14-i rádió szózatából:

„A világtörténelemben szankciókat azok szoktak kivetni, akiknek erőfölényük van. Most energiaügyben kétséges, hogy nekünk erőfölényünk van-e, hiszen mi vásárlók vagyunk, az oroszok meg szállítók. Tehát olyat, hogy az óriás vet ki szankciót a törpére, szoktunk látni, de hogy az energiatörpe – ezek lennénk mi, nyugatiak – vessen ki szankciót az energiaóriásra, azért ez szokatlan. (…) [M]inden szankciós csomag esetében a magyar energiapiacra negatív hatást gyakorló szankciók hatása alól mentesítést tudtunk kapni. Így aztán a szankciós csomagok már nem is voltak érdekesek a számunkra.” 

Érdemes tisztázni a „törpe” és az „óriás” viszonyát: energetikai értelemben az EU és Oroszország viszonya kölcsönös függőségen alapul. De azt semmiképpen ne felejtsük el, hogy a 143 millió lakosú Oroszország gazdasági ereje mindössze a 47 milliós Spanyolországgal egyenértékű, GDP-jük azonos nagyságrendű. Oroszország energiaexportjának hatalmas része irányult az Unió országaiba, az energiáért adott pénz pedig fontos bevétele volt az orosz államnak. Oroszországnak egyáltalán nincs könnyű dolga, ha máshova szállítana energiát, ugyanis az Ázsiába vezető csővezetékek kapacitása korlátozott, Európa felé viszont nincs teljesen kihasználva a rendszer. Amennyiben Oroszország kevesebben pénzhez jut a gázért, kisebb esélye van finanszírozni a háborúját. Még egyszerűbben: Hófehérke sem lehetett volna népszerű mesehős a hét törpe nélkül! 

Örömmel nyugtázom, hogy a kormányfőnk végre kimondta, hogy „mi nyugatiak”. Ez tőle nagy teljesítmény, mivel az elmúlt tizenkét év kalandozásai során Kazahsztántól Brazíliáig, Kínától Törökországig keresett (és talált is) barátokat, de Nyugat-Európában ez mindeddig nem sikerült. Akkor most mégis visszatérünk az európai útra?

És a végén már csak egy kérdésre várok választ: ha mentesítést kaptunk az energia szankciók bevezetése alól, ha a „szankciós csomagok már nem is voltak érdekesek számunkra”, akkor miért volt szükség Budapest sokkoló plakátokkal történő „szőnyegbombázására”?