Nyugdíjsirató 2022.
Már január-február hónapban – tehát az orosz-ukrán háború kitörése előtt - pontosan tudható volt, hogy a fogyasztói árszínvonal növekedése 2022-ben jelentősen meghaladja majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által tavaly decemberben prognosztizált 4,7-5,1 százalékot. Így is történt, érdemes rátekinteni az alábbi táblázatra. Természetesen a romló forintárfolyam is kedvezőtlen irányba terelte a nem kívánt tendenciát.
|
Hónap |
Átlagos infláció, előző év azonos hónap=100% |
Nyugdíjas infláció, előző év azonos hónap=100% |
|
Január |
7,9 |
7,4 |
|
Február |
8,3 |
7,8 |
|
Március |
8,5 |
8,3 |
|
Április |
9,5 |
9,3 |
|
Május |
10,7 |
10,7 |
|
Június |
11,7 |
11,8 |
|
Július |
13,7 |
13,8 |
|
Augusztus |
15,6 |
15,7 |
|
Nyolc hónap átlaga |
10,7 |
10,6 |
A rohamosan növekedő élelmiszerárak, a rezsiköltségek emelkedése valamint a meglódult egészségügyi kiadások már eddig is alaposan megcsapolták az idős emberek bukszáját, különös tekintettel a kisnyugdíjasokra, de ami most következik, az vélhetően minden képzeletet felülmúl. A nem kormányhoz kötődő idősügyi szervezetek (és természetesen az ellenzéki pártok, élén a Demokratikus Koalícióval) több alkalommal jelezték és kérték, hogy vagy rendkívüli nyugdíjemeléssel, vagy pedig egyszeri, de differenciált juttatással kell segíteni a 150 ezer forint alatti nyugdíjasoknak. A július 1-i – 3,9 százalékos – nyugdíjkorrekció még sebtapasznak is kevés volt. Több, mint 1 millió embert érintően lett volna indokolt gyors és érzékelhető intézkedést hozni, de a kormány minden ilyen irányú kezdeményezést elutasított. A recesszióba hajló magyar gazdasági folyamatoknak a vélhetően növekvő munkanélküliség mellett szomorú következménye lesz az is, hogy sok helyen - elsősorban az alacsony keresetű és tartalék nélküli közösségekben, bér és megfelelő álláskeresési ellátás hiányában – majd a nyugdíj válik az egyetlen stabil anyagi forrássá, így a kisnyugdíjasok „előléphetnek” családfenntartóvá.
Az idei hibás kormányzati intézkedések tovább gyorsították a pénzromlás ütemét, hiszen az extra-profitadó intézményesítése, a kata-szisztéma likvidálása valamint a hirtelen és drasztikus rezsiemelés külön-külön is, de együtt aztán azonnal érzékelhetően hozzájárult a fogyasztói árak gyors növekedéséhez. A novemberben várható ismételt nyugdíjemelés nem sokat fog javítani a képen, mivel a kiigazításnak – mai tudásunk szerint – nem alapja a szeptemberi és októberi inflációs adat. Ebből következően megint a nyugdíjasok „bukják” a legnagyobbat, megint az a közösség veszíti a legtöbbet, amelyik a legvédtelenebb. Szeptember utolsó harmadában pontosan tudjuk, hogy a tévesen „belőtt” inflációs mutató miatt a nyugdíjas társadalom több tíz milliárd forinttal hitelezi az államháztartást, és – ki tudja hányadszor – ismét megkésve kerül kiegyensúlyozásra a nyugdíjasok vesztesége az utólagos korrekció keretében. Befejezésül – szerénytelenül - magamat idézem: egy két évvel ezelőtti írásomat a következő mondatokkal zártam: „Az időskorúak népes táborának ismét szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy a hatalom csak koloncként, felesleges teherként tekint a 65 év feletti generációra. A nyugdíjasok magukra maradtak, érdemi segítség nélkül. Sommásan kimondható, hogy az idei folyamatok legnagyobb vesztesei a kisnyugdíjasok. Ugyanakkor hetente hallhatjuk a kormányfőtől, miniszterektől (Gulyás, Kásler) és államtitkároktól (Novák, Rétvári), hogy tiszteletet és becsületet érdemelnek a 40-45 évet ledolgozott emberek, és hogy milyen fontos számukra a nyugdíjas társadalom biztonsága, nyugalma. Üres, tartalmatlan beszéd. A nemzetes asszonyok és nemzetes urak még mindig nem tudják, hogy „törődni csak tettekkel lehet!””
A fent citátum minden mondatát vállalom mai is, de azt akkor még nem tudhattam, hogy a csontokat kutató Kásler professzor és a mindig hallgatag – és stratégiai nyugalomban lévő - Idősek Tanácsának alelnöke (Novák Katalin) pozíciót vált. Az egyik (végre) nyugdíjba ment, a másik viszont az ország első embere lett. Van remény?
Dr. Dávid Ferenc
gazdasági árnyékminiszter